A kegyelmi statisztika tanulságai
Sulyok Tamás köztársasági elnök (korábban az Alkotmánybíróság elnöke) 2026 első négy hónapjában 314 kegyelmi kérvényt utasított el – derül ki a Sándor-palota honlapján közzétett statisztikából. Az államfő hivatalba lépése óta összesen csak négy kegyelmet adott, ami a korábbi elnökökhöz képest is rendkívül szigorú gyakorlat.
A visszafogottság hátterében a Novák Katalin volt köztársasági elnök bukásához vezető kegyelmi botrány áll. 2023-ban Novák Katalin a pápalátogatásra hivatkozva adott kegyelmet Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilügyben kényszerítésért elítélt igazgatóhelyettesének. A botrány nyomán Novák Katalin lemondott, Varga Judit volt igazságügyi miniszter pedig visszaadta mandátumát.
Sulyok Tamás szigorú keretei
Sulyok Tamás azóta a legteljesebb transzparenciát ígérte, és szigorú keretek közé szorította a kegyelmezési jogot. A Magyar Közlönyben közzétett határozatában rögzítette: a kegyelmezési jog nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, nem fellebbezési fórum, és nem érinti a bűnösség kérdését. Csak méltányossági és humanitárius szempontokat mérlegelve, olyan esetben dönthet, ha „a hatályos jogszabályi keretek között” különös méltánylást érdemlő okok állnak fenn, amelyeket a bíróság nem értékelhetett. Döntésének összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével, a sértettek és áldozatok érdekeit is figyelembe kell vennie.
Az államfő a közérdekű munka tartalmának, illetve a pénzügyi büntetés mértékének mérséklését vagy elengedését akkor tartja megfontolhatónak, ha az illető egészségi állapota súlyosan romlott, vagy úgy változtak meg a körülmények, hogy azt a bíróság korábban nem tudta figyelembe venni. Sulyok Tamás egyetlen nyilvános döntése az volt, amikor elutasította a 47 éves korában meghalt Karsai Dániel alkotmányjogász kérését, amelynek lényege az volt, hogy az elnök nyilatkozzon arról, hogy kegyelmet ad az életvégi döntés véghezvitelében segédkezőknek. A köztársasági elnök azzal érvelt, hogy ez arra bátoríthatna embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét.
A Tisza-kormány célkeresztjében
A Tisza-kormány azonban az elnöki intézmény leépítésére készül. A parlamentnek adna felhatalmazást az elnök menesztésére, ami a konzervatív oldal szerint az intézményi egyensúly felbomlásához vezetne. A Vonalban úgy látja: Sulyok Tamás felelős döntései éppen azt a jogbiztonságot erősítik, amelyet az új hatalom veszélyeztet. Az elnöki intézmény 1990 óta ismert formájának megszűnése súlyos következményekkel járna a magyar demokráciára nézve.
A Fidesz petíciót indított Sulyok Tamás védelmében, amelyet Orbán Viktor személyesen is aláírt. A párt ellenzéki szerepben gyűjti az aláírásokat, hogy megakadályozza az elnöki intézmény leépítését. A konzervatív oldal szerint a Tisza-kormány lépései a demokratikus intézményi garanciák felszámolását célozzák.
Következtetés
Sulyok Tamás kegyelmi döntései azt mutatják: az államfő felelősen, a jogbiztonságot szem előtt tartva gyakorolja hatáskörét. A Tisza-kormány azonban az elnöki intézmény leépítésére készül, ami a konzervatív oldal szerint az intézményi egyensúly felbomlásához vezetne. A kérdés az: vajon az új hatalom képes lesz-e megőrizni a demokratikus garanciákat, vagy a politikai bosszú felülírja a jogállamiságot?