Ki kapott 45 milliárdot?

Az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) április végén 45 milliárd forintos, négyéves keretszerződést kötött a saját többségi tulajdonában lévő Alföldi Nyomda Zrt.-vel tankönyvek nyomtatására és szállítására. A tendert még márciusban írták ki, és kizárólag az Alföldi Nyomda pályázott – írja a G7 nyomán a 24.hu, a 444.hu és a HVG. A cég négy alvállalkozót jelölt meg: három nyomdát és egy szállítmányozót.

Miért aggasztó ez?

A keretösszeg a 2020-as 20,8 milliárd forinthoz képest több mint duplája. Az Alföldi Nyomda évente 1000–1500 különböző könyvet nyomtatna, összesen 54 millió példányban. A szerződés felveti az összeférhetetlenség és a verseny hiányának kérdését, hiszen a megbízó és a nyertes ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozik. A kormányváltás előtti hetekben kötött szerződés hasonló a 4iG-vel kötött billiós honvédelmi szerződéshez, amely szintén a verseny kizárásával zajlott.

Hogyan illeszkedik ez a korábbi gyakorlatba?

Az Alföldi Nyomda már az állami tulajdonszerzés előtt is részt vett a tankönyvbizniszben. A cég állami felvásárlását néhány nappal azután jelentették be, hogy az Alföldi egy konzorcium vezetőjeként aláírta a 20 milliárdos megbízást, amely akkoriban a nyomdapiac egyik legjobban fizető munkájának számított. A mostani szerződés hasonló mintát követ: a megbízó és a nyertes ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozik, ami felveti az összeférhetetlenség kérdését.

Mit jelent ez a családoknak?

A 45 milliárd forintos keretösszeg végső soron az adófizetők pénzéből származik. A tankönyvek ára így közvetve a családokra hárul, hiszen az állami költségvetésből finanszírozzák a beszerzést. A verseny hiánya miatt nem lehet tudni, hogy a piaci árnál olcsóbban vagy drágábban végzi-e a munkát az Alföldi Nyomda. A szerződés hasonló a Balásy Gyula 25 milliárdos szerződéseihez, amelyek szintén a választások előtt, verseny nélkül születtek.

Összegzés

A 45 milliárdos tankönyvszerződés a kormányváltás előtti utolsó nagy pénzosztások egyike. A szerződés felveti az összeférhetetlenség és a verseny hiányának kérdését, és hasonló mintát követ, mint a korábbi években megkötött állami megbízások. A családok számára a tankönyvek ára közvetve érezhető, hiszen az állami költségvetésből finanszírozzák a beszerzést.