A vasútrombolás korszaka
Véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának” – jelentette ki Vitézy Dávid (Tisza Párt, közlekedési és beruházási miniszter) az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A tárcavezető szerint a magyar vasút jelenlegi állapota nem egyszerűen elmaradott, hanem tudatos politikai döntések következménye. „Át kell lépni a vasútfejlesztés időszakába” – fogalmazott.
Véleményünk szerint Vitézy Dávid kijelentései mögött komoly szakmai kihívások állnak. Az előző kormányzati ciklusban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése háttérbe szorult, miközben a budai Várban több száz milliárd forintot költöttek reprezentatív épületekre. Vitézy szerint a várbeli beruházások költségei jóval 500 milliárd forint felett vannak, a teljes befejezéssel inkább az 1000 milliárd forinthoz közelítenek.
A miniszter élesen bírálta Lázár János miniszterségét. Szerinte Lázár alatt gyakorlatilag leálltak a járműbeszerzések, a HÉV-fejlesztések, és számos infrastrukturális beruházást elkaszáltak. „Ma 40-50 éves InterCity-kocsik futnak a magyar síneken. A pótlóbusz lett az előző korszak szimbóluma” – mondta Vitézy.
Uniós források és fejlesztések
A miniszter szerint Magyarország két év alatt mintegy 2 milliárd eurót, akkori árfolyamon 800 milliárd forintot bukott el uniós forrásokból, amelyeket vasúti, HÉV-, lakhatási és környezetvédelmi fejlesztésekre lehetett volna fordítani. A még megmenthető forrásokat a kötöttpályás közlekedésre, HÉV-ekre és energetikai beruházásokra kívánják átcsoportosítani.
Véleményünk szerint az uniós források hazahozatala kulcskérdés. A Tisza-kormány első nagy próbája az lesz, hogy sikerül-e megszerezni a Brüsszel által zárolt összegeket. Vitézy megerősítette: a HÉV-fejlesztés az egyik legfontosabb prioritás, és az uniós forrásokat úgy alakítják, hogy a legfontosabb kötöttpályás beruházásokra jusson pénz.
A Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd titkosított szerződéseit nyilvánosságra akarják hozni. Az utóbbit lehet a leggyorsabban, mert az magyar állami döntésen múlik. A Budapest-Belgrád vasútnál a legfontosabb feladatnak a személyforgalom elindítását nevezte, de céldátumot nem mondott.
Átvilágítás és elszámoltatás
A miniszter bejelentette a MÁV-csoport teljes körű átvilágítását. „Meg fogjuk nézni azokat az ügyeket, amelyek a MÁV-ot érintik, és ennek nyomán fogjuk meghozni azokat a döntéseket, hogy milyen struktúrában történik a MÁV vezetése a jövőben” – fogalmazott. A MÁV vezérigazgatójának, Hegyi Zsoltnak a jövőjéről még nincs döntés.
Véleményünk szerint a MÁV-nál régóta szükség van strukturális változásokra. A járműhiány és a korszerűtlen infrastruktúra évtizedes probléma. Vitézy szerint a MÁV nagy járműjavítóit „magánkézbe adták”, orosz-egyiptomi üzletekbe vitték, majd ezek csődbe mentek.
A miniszter a közlekedési tárcánál több problémás ügyet is át kíván világítani. Ide sorolta az autópálya-koncessziót, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a mohácsi hidat, az útdíjfizetéssel kapcsolatos ügyeket és a járműjavítók privatizációját.
Budapesti beruházások
A budapesti beruházásokról szólva Vitézy azt mondta: gyorsan fel akarnak lépni a reklámszennyezés ellen, elindítanák a budai fonódó villamos meghosszabbítását a Szent Gellért tértől dél felé, és együttműködnének a fővárossal Rákosrendező ügyében. Azt is közölte, hogy megvizsgálják a Belügyminisztérium történeti épületének eladását, amelyet ugyanaz az arab befektető vett meg, akinek Rákosrendezőt is el akarták adni.
Véleményünk szerint a budapesti közlekedési projektek újraindítása üdvözlendő, de a részletek még homályosak. A miniszter partnerségi kapcsolatot ajánlott fel Budapest mellett a nagyobb vidéki városoknak is.
Következtetés
Véleményünk szerint Vitézy Dávid bejelentései komoly szakmai kihívásokat jeleznek. Az előző kormányzati ciklusban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése háttérbe szorult, miközben a budai Várban több száz milliárd forintot költöttek reprezentatív épületekre. A Tisza-kormány közlekedési politikájának sikeressége nagyban múlik azon, hogy sikerül-e hazahozni az elmaradt uniós forrásokat, és valóban elindítani a vasútfejlesztés új korszakát.
A következő hónapok döntik el, hogy a bejelentésekből valóságos változás lesz-e. A magyar vasút évtizedes problémáit nem lehet egyik napról a másikra megoldani, de a szándék és a tervek – legalábbis a miniszter szavaiból ítélve – adottak.