„Nem fogja megkapni” – Magyar Péter kemény üzenete

Szerda délután a Karmelita falai között Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) határozott üzenetet fogalmazott meg: a leköszönő Orbán-kormány tagjai nem számíthatnak a törvény szerint járó végkielégítésre. „A vagyonnyilatkozata alapján nincstelen Orbán Viktornak az általa hozott jogszabály alapján 38.801.013 forint végkielégítés járna hazánk kifosztásáért. Nem fogja megkapni” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán.

A döntés nemcsak Orbán Viktort (Fidesz-KDNP, volt miniszterelnök) érinti. A távozó miniszterek közül Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter és Lantos Csaba volt energiaügyi miniszter 38-38 millió forinttól eshet el, míg Rogán Antal, Lázár János, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Szalay-Bobrovniczky Kristóf egyaránt 23,3 millió forintot bukhat. A három évnél rövidebb ideje hivatalban lévők – Bóka János, Tuzson Bence, Hankó Balázs – 11,6 millió forintot veszíthetnek.

Orbán Viktor: „szamárságokat beszél” – és jótékonykodna

Orbán Viktor nem hagyta szó nélkül a bejelentést. Közösségi oldalán éles hangon bírálta az új kormányfőt: „A frissen hivatalba lépett miniszterelnök szamárságokat beszél.” A volt kormányfő szerint a leköszönő kabinet nem kifosztotta, hanem felemelte az országot: az állami vagyont megduplázták, a devizatartalékot történelmi csúcsra emelték, az aranytartalékot 36-szorosára növelték. Szerinte „az ország kifosztása a Tisza-kormány hivatalba lépésével most válik valóságos veszéllyé”.

Orbán Viktor bejelentette: a neki járó végkielégítést a kárpátaljai Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak adományozza. A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely szerint a volt miniszterek is követik a példát: „ha a jogszabályoknak az új kormány is eleget tesz, akkor ez egy kárpátaljai gyermekotthon működését fogja segíteni”.

Jogi buktatók: pert nyerhetnek a volt miniszterek

A kérdés azonban nem csupán politikai. A Telexnek nyilatkozó jogász szerint Magyar Péter kijelentése inkább politikai kommunikációs célt szolgált, jogilag ugyanis aligha lesz lehetősége a kifizetés megakadályozására. A törvény szerint a távozó miniszterek, államtitkárok és a miniszterelnök politikai igazgatója juttatásra jogosult, ha megbízatásuk „a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg”. A juttatás összege hathavi fizetés, ha legalább három éve töltötték be a tisztséget, egyébként háromhavi.

A jogász szerint jogszerű keretek között nem lehet visszamenőleges hatállyal elvenni a juttatást, hiszen a megbízatás megszűnésekor hatályos jogszabályt kell figyelembe venni. Ha az új kormány utólag módosítaná a törvényt, a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság nagy eséllyel visszadobná azt. Ha pedig a volt tisztségviselők valóban nem kapják meg a pénzt, közigazgatási pert indíthatnak az állam ellen – és jó eséllyel meg is nyernék.

Történelmi párhuzam: a 98 százalékos különadó

A helyzetben van némi történelmi irónia is. A 24.hu emlékeztet rá: a 2010-es kormányváltás után a Fidesz 98 százalékos különadót vetett ki a kétmillió forintot meghaladó állami végkielégítésekre, visszamenőleg 2005-ig. Az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a visszamenőleges hatályt, az adót pedig fokozatosan csökkentették, majd 2018-ban teljesen eltörölték. Most az Orbán-kormány tagjai kerültek hasonló helyzetbe – igaz, ezúttal nem adó, hanem közvetlen megtagadás formájában.

Mi várható?

A következő hetekben kiderül: vajon a politikai gesztusok vagy a jogi realitás győz? A volt miniszterek egy része már jelezte, hogy jótékony célra ajánlaná fel a pénzt – de ha Magyar Péter valóban nem írja alá a kifizetést, a bíróságon köthet ki az ügy. A konzervatív olvasó számára a kérdés nem csupán jogi: vajon a Tisza-kormány a nemzeti érdekek védelmében lép, vagy a jogállamiság alapelveit sérti meg egy politikai cél érdekében?

A nemzetközi háttér: Brüsszel és a globális elit

A végkielégítés körüli vita nem elszigetelt eset. Orbán Viktor a bejegyzésében arra is utalt, hogy a Tisza-kormány a nemzetközi globális elit-hálózatokhoz kötődik: „A Pénzügyminisztériumot odaadták a bankároknak, a gazdasági minisztérium a Shellé, a Soros-hálózat beköltözött a miniszterelnöki hivatalba.” Bár ezek a vádak erősek, a konzervatív olvasó számára ismerős lehet a narratíva: a Tisza Párt vezetői és leendő miniszterei valóban kapcsolatban állnak atlanticista szervezetekkel és amerikai energialobbi-csoportokkal. A kérdés az: vajon a végkielégítés megtagadása is ebbe a képbe illik, vagy csupán egy politikai színjáték?

Összegzés

A végkielégítés-háború jól mutatja, hogy a kormányváltás nemcsak politikai, hanem jogi és morális kérdéseket is felvet. Magyar Péter kemény fellépése a volt kormánytagokkal szemben népszerű lehet a Tisza-szavazók körében, de a jogi realitás más képet fest. A volt miniszterek jótékonysági felajánlása pedig – bár nemes gesztus – nem oldja meg a jogi problémát. A konzervatív értékrend szempontjából a legfontosabb kérdés az: vajon a Tisza-kormány tiszteletben tartja-e a jogállamiságot, vagy a politikai célok érdekében hajlandó átlépni a törvényesség határait?