Szerda délután a parlamentben
Szerda délután Bujdosó Andrea (Tisza Párt frakcióvezetője) és 49 tiszás képviselő öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a parlament honlapján. A határozati javaslatok a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a kegyelmi botrány felelőseit, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a végrehajtási visszaéléseket vizsgálnák. A beadványok szövegét azonban a cikk megírásáig még nem tették elérhetővé, így azok részletei egyelőre nem ismertek.
Szigorítás és bírságok
Ezzel párhuzamosan Melléthei-Barna Márton és Hantosi István (mindketten Tisza Párt) törvényjavaslatot nyújtott be a vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételére. A javaslat szerint a második mulasztásnál egymillió forintos bírságot, a harmadiknál rendőrségi elővezetést helyeztek kilátásba. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) kedden úgy fogalmazott: olyan bírságot kell kiszabni, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”. A miniszterelnök gyors menetrendet vázolt fel: a törvénymódosítást júliusig elfogadnák, a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság pedig szeptemberben kezdhetné meg munkáját.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint „az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája”, és a népképviseleti elv „nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket”.
Történelmi párhuzamok
Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével. Az elmúlt 13 évben minden egyes alkalommal megakadályozta a Fidesz kétharmados többsége ezeket a kezdeményezéseket.
A konzervatív oldalon sokan attól tartanak, hogy a bizottságok a politikai bosszúzás eszközeivé válhatnak – a 2002 utáni baloldali elszámoltatások mintájára. A Tisza Párt ugyan szakemberekre hivatkozik, de a kérdés továbbra is nyitott: ki ellenőrzi majd a kormányt? A portálunk által korábban ismertetett elemzés szerint a Tisza Párt bizottsági elnökei között valóban vannak szakemberek, de a politikai kontroll lehetősége aggasztó.
Mit jelent ez a konzervatív oldal számára?
A vizsgálóbizottságok témái – különösen a kegyelmi botrány és a gyermekvédelem – olyan területek, ahol a korábbi Fidesz-kormány komoly támadásoknak volt kitéve. A Tisza Párt most ezeket a témákat használja fel a politikai ellenfelekkel szembeni fellépésre. A konzervatív olvasók számára aggasztó lehet, hogy a bizottságok nem a valódi problémák feltárására, hanem a politikai bosszúzás eszközeivé válhatnak.
A portálunk által korábban ismertetett elemzés szerint a Tisza Párt bizottsági elnökei között valóban vannak szakemberek, de a politikai kontroll lehetősége aggasztó. A kérdés továbbra is nyitott: ki ellenőrzi majd a kormányt? A konzervatív oldal számára a legfontosabb az intézmények függetlenségének megőrzése – és ebben a tekintetben a Tisza Párt lépései komoly kérdéseket vetnek fel.