Budapest, 2026. május – Lannert Judit (Tisza Párt, gyermek- és oktatásügyi miniszter) csütörtökön és pénteken jelentette be a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság, valamint a felsőoktatásért felelős államtitkárság vezetőit. A kinevezések a Tisza-kormány oktatáspolitikájának első konkrét lépései, melyek a szakképzés gazdasági igényekhez igazítását és a felsőoktatás európai integrációját célozzák.
Naderi Zsuzsanna: a gyakorlat embere a szakképzés élén
Naderi Zsuzsanna közgazdász-tanár, okleveles könyvvizsgáló, aki közel harminc éve dolgozik a szakképzés területén. Legutóbb a KÉSZ Csoport kötelékébe tartozó Edupark Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett. Lannert Judit bejegyzésében hangsúlyozta: Naderi „jól ismeri az iskolák és a vállalkozások világát is”, és „három felnőtt gyermek édesanyjaként személyesen is érti azokat a kihívásokat, amelyekkel a fiatalok és a családok szembesülnek”. Az új államtitkár maga is megszólalt: „A szakképzésben stabil jogszabályi és intézményi alapokra építhetünk, miközben fontosnak tartom a diákok nagyobb bevonását és az adatalapú döntéshozatal erősítését.”
Naderi Zsuzsanna kinevezése azt jelzi, hogy a Tisza-kormány a gyakorlati képzésre és a gazdasági szereplőkkel való együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A szakképzésben már évek óta zajló átalakítások – a duális képzés, a technikumi rendszer – továbbfejlesztése várható, immár egy olyan vezetővel, aki maga is a versenyszférából érkezett.
Katz Sándor: a tudományos kiválóság a felsőoktatásért
Katz Sándor nemzetközileg elismert fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban kutatóintézeti és egyetemi közegben is. Az elmúlt években az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatójaként bizonyította vezetői képességeit. Lannert szerint Katz „egyszerre érti a tudományos kiválóság, az egyetemi autonómia és a modern intézményvezetés szempontjait”. Katz Sándor a felkérésről szólva úgy fogalmazott: „Autonóm, nemzetközileg nyitott felsőoktatás megteremtésén szeretnék dolgozni. Olyan egyetemeket képzelek el, ahol a 21. századi elvárásoknak megfelelő oktatás mellett a legkiválóbb szakmai műhelyek működhetnek.”
Katz Sándor személye egyértelmű üzenet: a Tisza-kormány a felsőoktatásban a nemzetközi nyitásra és a tudományos kiválóságra kíván építeni. Az MTA rendes tagjaként és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező kutatóként Katz alkalmas lehet arra, hogy a magyar egyetemeket visszavezesse az európai tudományos vérkeringésbe.
Mi várható? – Kérdések és aggályok
A kinevezések mögött egyértelmű szándék húzódik: a szakképzés erőteljesebb összekapcsolása a gazdasági szereplőkkel, valamint a felsőoktatás visszacsatolása az európai tudományos térbe. A Tisza-kormány oktatáspolitikája a gyakorlati képzésre és a nemzetközi nyitásra helyezi a hangsúlyt.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: vajon a gazdasági igények kiszolgálása nem megy-e a humán műveltség és a nemzeti identitás rovására? A szakképzésben a diákok nagyobb bevonása és az adatalapú döntéshozatal erősítése ígéretes, de vajon lesz-e helye a hagyományos értékeknek és a közösségi nevelésnek? A felsőoktatásban az autonómia és a nemzetközi nyitás fontos célok, de vajon sikerül-e megőrizni a magyar egyetemek sajátos karakterét és a nemzeti tudományos hagyományokat?
Lannert Judit korábban a szexuális nevelésről tett kijelentéseivel is aggodalmat keltett a családok körében. Most az államtitkári kinevezésekkel újabb jelet adott arról, hogy milyen irányba kívánja terelni a magyar oktatást. A következő hónapokban kiderül, hogy ezek a lépések valóban a fiatalok boldogulását szolgálják-e, vagy csupán egy újabb ideológiai fordulat részét képezik.
A Vonalban szerkesztősége továbbra is figyelemmel kíséri a Tisza-kormány oktatáspolitikáját, és minden olyan lépést kritikusan vizsgál, amely a családok és a hagyományos értékek szempontjából aggályos lehet.