A 200. közgyűlés: rendszerváltó hangulat a tudományban

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. közgyűlésén kedden új elnököt választottak: Pósfai Mihály geológus, Széchenyi-díjas kutató lett az intézmény 22. elnöke. A választás előtti napon a leendő miniszterelnök, Magyar Péter (Tisza Párt) is felszólalt a díszteremben, jelezve, hogy a kormányváltás új fejezetet nyithat a tudománypolitikában. A közgyűlésen „rendszerváltó hangulat” volt – ahogy azt a 444.hu is megjegyezte –, hiszen az Orbán-kormányok évei után a kutatók és az Akadémia vezetése is nagy reményeket fűz az új kormányhoz.

Magyar Péter beszéde: ígéretek és kihívások

Magyar Péter beszédében a tudományos közösséget „Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopának” nevezte, és kijelentette: a kormány az elmúlt években „inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget”. A leendő miniszterelnök szerint „az akadémiai szférában a hatalmat irritálta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása”. Hozzátette: „szomorú, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált”.

A beszédet egy kisebb zavaró akció is kísérte: Szabó Bálint, aki az elmúlt években trombitálásával vált ismertté, megpróbálta kérdéseivel megzavarni Magyar Pétert. A Tisza Párt elnöke erre annyit reagált: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”. A jelenet jól mutatta, hogy a politikai átmenet időszakában a közéleti szereplőknek is meg kell küzdeniük a nyilvánosság kihívásaival.

Az új elnök programja: kerekasztal és konszenzus

Pósfai Mihály a megválasztása után tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nem hiszi, hogy a HUN-REN kutatóhálózatot a jelenlegi formájában tovább lehet működtetni. Az új elnök egy kerekasztal-beszélgetést szorgalmaz, amelyen a kutatók érdekképviselete, az intézetigazgatók, az Akadémia és a kormány képviselői is részt vennének. „Beszélhetünk arról, hogy szerintünk mi lenne a helyes, de nem csak rajtunk múlik, a HUN-REN-ről törvény rendelkezik, amit módosítani kell, ha bármi változást szeretnénk elérni” – fogalmazott.

Pósfai szerint az Akadémia autonómiája az elmúlt években nem sérült, de a kutatás szabadsága akkor áll vissza, ha elhárulnak az akadályok. „A kutatás szabadsága pedig akkor áll vissza, ha elhárulnak azok az akadályok, amik ezt megakadályozhatják. Az intézetek esetében például ilyen az Irányító Testület, ami döntött arról, hogy a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket az ELTE-hez csatolják. Ez az öncsonkítás mutatja azt, hogy felsőbb utasításra történt, nem hiszem, hogy ezt maguktól választották volna” – mondta.

Az új elnök programjának lényeges eleme a kutatói „derékhad” támogatása, vagyis azoké a kutatóké, akik nem nyernek el jeles pályázatokat, de szeretnék, hogy munkájukat elismerjék. Ennek érdekében kisebb pályázatokat is fognak kiírni, illetve kutatótámogató műhelyeket szervezni.

A kutatóhálózat sorsa: vissza az MTA-hoz?

A 2019-ben az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózat visszacsatolása az egyik legfontosabb kérdés. A leköszönő elnök, Freund Tamás a közgyűlésen felidézte a 2019-es „nagy veszteségeket”, amikor a független Akadémiát „indoklás nélkül” fosztották meg kutatóhálózatától. Freund hat év alatt nem tudta elérni, hogy Orbán Viktor fogadja, ami jól mutatja az előző kormány és a tudományos közösség megromlott viszonyát.

A kutatók és az Akadémia vezetése is nagy reményeket fűz az új kormányhoz. Az MTA (hamarosan távozó) vezetése a választások után sietett jelezni, hogy egyetért a Tisza programjának céljaival, és már keresik a párt vezetésével a kapcsolatot. Mint írták, szeretnének együttműködni velük az új tudománypolitika megalapozásában, és azt is közölték, hogy készek visszafogadni a korábban elcsatolt kutatóhálózatot.

A Tisza-kormány kihívásai: függetlenség vagy újabb politikai kontroll?

A Tisza-kormány most azzal a kihívással néz szembe, hogy miként teremti meg a tudományos szabadságot anélkül, hogy újabb politikai függőséget építene ki. A kérdés továbbra is az: vajon a Tisza Párt valóban képes lesz-e egy független, autonóm tudományos szférát biztosítani, vagy csupán a politikai kontroll egy új formáját hozza el?

Az új elnök, Pósfai Mihály szerint a kormányváltással az MTA is más helyzetbe került, és az új vezetőség „szerencsés helyzetbe került”. Azt mondta, látni, hogy megindult a mozgás a 2019-ben az Akadémiától elcsatolt kutatóintézetek körül, és azt szeretné, ha az MTA az összes érintett féllel együtt leülne egy kerekasztalhoz, és megbeszélné, hogy a jövőben milyen rendszer szolgálná a magyar kutatók és a tudomány érdekeit.

Összegzés: a tudomány jövője a Tisza-kormány alatt

A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlése és az új elnök megválasztása egy új korszak kezdetét jelezheti a magyar tudománypolitikában. Pósfai Mihály elnöki programja a konszenzusra és a kutatói közösség bevonására épít, miközben Magyar Péter beszédében a tudomány függetlenségét ígérte. A kérdés azonban továbbra is az: vajon a Tisza-kormány valóban képes lesz-e egy független, autonóm tudományos szférát biztosítani, vagy csupán a politikai kontroll egy új formáját hozza el? A választ a következő hónapok és évek döntései fogják megadni.