A váratlan kritika
Alig tizenkét nap telt el Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) kormányzásából, máris repedezni látszik a Tisza mítosza. A párt első nagy ívű alkotmánymódosítási javaslata, amely 1990-ig visszamenőleg nyolc évben maximalizálná a miniszterelnöki pozícióban eltöltött évek számát, váratlan oldalról kapott éles bírálatot.
Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egykori elnöke, a liberális baloldal meghatározó hangja a Mandinernek adott nyilatkozatában kendőzetlenül fogalmazott:
> „Úgy vélem, ez a javaslat jogilag nem áll meg, mivel egyértelműen a jogállami felfogással összeegyeztethetetlen visszaható hatályt jelentene, amennyiben 1990-ig visszamenőleg szeretnék érvényesíteni a fenti rendelkezést.”
A jogállamiság kérdése
Fodor szerint a javaslat tartalmilag sem állja meg a helyét. Kiemelte: a lépés elsősorban Orbán Viktor személye ellen irányul, miközben az európai parlamentáris demokráciákban egyáltalán nem szokás a miniszterelnöki mandátumok számának korlátozása. Példaként említette Helmut Kohlt, Margaret Thatchert, Mark Ruttét és Angela Merkelt, akik mindannyian jóval több mint tíz éven keresztül álltak országuk élén.
A kritika azért is figyelemre méltó, mert Fodor Gábor a Tisza Párt egyik legfőbb szövetségesének számító liberális körökből érkezik. A volt SZDSZ-elnök korábban többször is támogatta a Tisza törekvéseit, most azonban egyértelművé tette: a jogállamiság nem lehet alku tárgya.
A Tisza első nagy buktatója
A javaslatot korábban más liberális és baloldali jogászok is bírálták. Lattmann Tamás (nemzetközi jogász, egyetemi tanár), Róna Péter (közgazdász, politikai elemző) és Schiffer András (volt LMP-s politikus, ügyvéd) is komoly fenntartásokat fogalmazott meg. A kritikák arra utalnak, hogy a Tisza Párt első nagy ívű terve már a saját táborán belül is komoly ellenállásba ütközik.
A kérdés most az: vajon Magyar Péter és csapata képes lesz-e kezelni a belső ellentmondásokat, vagy a „Lex Orbán” néven elhíresült javaslat a kormány első nagy politikai vereségévé válik?
Történelmi párhuzamok
A visszaható hatályú jogalkotás nem új keletű Magyarországon. A rendszerváltás után a Horn-kormány idején is voltak kísérletek arra, hogy a múlt eseményeit utólagosan szabályozzák. Az akkori alkotmánybírósági döntések azonban következetesen védték a jogbiztonság elvét. Fodor Gábor mostani kritikája ezt a hagyományt folytatja: a jogállamiság nem lehet eszköz a politikai leszámolásokban.
Mit jelent ez a Tisza számára?
A Tisza Párt számára ez a kritika komoly figyelmeztetés. A párt eddig a „rendszerváltás” és az „új kezdet” ígéretével kampányolt, most azonban kiderült, hogy a gyakorlatban nem minden tervük állja ki a jogállami próbát. A kérdés az: vajon a Tisza képes lesz-e tanulni a hibáiból, vagy továbbra is a populista ígéretek és a jogi realitások közötti feszültségben lavírozik?
A következő hetekben kiderül, hogy Magyar Péter és csapata hogyan reagál a kritikákra. Egy biztos: a „Lex Orbán” néven elhíresült javaslat a kormány első nagy politikai vereségévé válhat, ha nem sikerül meggyőzniük a jogászokat és a közvéleményt a terv jogosságáról.