A Rákóczi-vár: a magyar történelem élő emléke
Gyimesbükk, a történelmi Magyarország keleti határán. Az ezeréves határ emblematikus pontján áll a Rákóczi-vár, amelyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett 1626 körül őrtoronyként. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc erősítette meg, majd őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták. Az évszázadok során romos állapotba került erődítmény a magyar nemzeti identitás egyik fontos szimbólumává vált – különösen a csíksomlyói pünkösdi búcsú zarándokútjának egyik állomásaként.
A 400. évfordulóra a helyi közösség kezdeményezésére, az RMDSZ felkarolásával indult el a felújítás. A munkálatokat az Országos Beruházási Társaság (CNI) támogatta, a román kormány finanszírozásával. A teljes beruházás 4,1 millió lej (321 millió forint) volt, amelyhez a gyimesbükki önkormányzat 750 ezer lejjel (51 millió forint), magánadományozók pedig 250 ezer lejjel (17 millió forint) járultak hozzá. Az avatóünnepségen – amelyet a csíksomlyói búcsú előtti napon tartottak – több száz érdeklődő, egyházi és világi méltóság vett részt. A felújított műemléket hivatalosan Bethlen–Rákóczi-vár néven avatták fel.
A román szélsőjobb támadása
Az avatást követően azonban nem váratott sokáig magára a román szélsőjobb reakciója. Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes megnyilvánulásairól ismert parlamenti képviselője a Facebookon élesen bírálta a beruházást. „Hogy a románok pénzén állítsd helyre annak az Osztrák-Magyar Monarchiának a műemlékét, ahol a románokat állatként kezelték és ahol nem voltak politikai vagy vallási jogaik, ez nyilvánvaló szolgalelkűség, és nem tolerancia vagy Európa-pártiság” – írta.
Tanasă nem először támadta a magyar közösséget. Rendszeresen tesz feljelentést a székely zászló és a magyar feliratok nyilvános használata miatt, és korábban a vendégmunkások ellen is kikelt, arra buzdítva követőit, hogy utasítsák el az ételrendelést, ha azt nem román futár szállítja ki.
A provokációt tovább fokozta Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőséges szervezet vezetője. A csíksomlyói búcsú napján – amikor több tízezer magyar zarándok indult útnak – a helyszínre ment, román zászlót lengetett, és a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta: „Minden Csíksomlyóra tartó magyarnak üzenem, aki azt hiszi, hogy elérte a határt a gyimesbükki Rákóczi-várnál, hogy nincs semmilyen határ, ez itt Bákó, Románia. Amúgy jó utat.”
A Calea Neamului neve nem először kerül elő hasonló ügyben. A szervezet pár nappal korábban az úzvölgyi katonatemetőben vonult fel, ahol korábban is több magyarellenes hangulatú akcióval hívták fel magukra a figyelmet.
Az RMDSZ válasza: kemény, de méltóságteljes
Az RMDSZ szóvivője, Csoma Botond vasárnap délelőtt a Facebookon reagált a támadásokra. Bejegyzésében határozott hangnemben utasította vissza Dan Tanasă vádjait. „Ide figyelj, te otromba, sovén Tanasă! A gyimesbükki Rákóczi-vár nem a te magántulajdonod, hogy te döntsd el, hogy felújításra kerül vagy sem! A romániai magyarok ennek az országnak az adófizetői, úgyhogy joguk van ahhoz, hogy felújításra kerüljenek az általuk is lakott régiókban található műemlékek!” – írta.
Csoma Botond hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség ugyanúgy hozzájárul az ország költségvetéséhez, mint bármely más állampolgár, ezért jogosult történelmi emlékeinek megőrzésére. Zárásként hozzátette: „Te meg úgyis a történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb, ahol várnak rád a többi, már odakerült sovén pajtásaid. Csak idő kérdése!”
A politikus szavai jól tükrözik az erdélyi magyarság elszántságát: a provokációk ellenére sem hajlandók lemondani identitásukról és történelmi örökségükről.
Tágabb összefüggések: a magyar kisebbség helyzete Romániában
A Rákóczi-vár körüli vita nem elszigetelt eset. Az elmúlt években a román szélsőjobb rendszeresen támadja a magyar közösség szimbólumait: a székely zászló kitűzését, a kétnyelvű feliratokat, a magyar történelmi emlékhelyeket. Az AUR és a Calea Neamului rendszeresen szervez provokatív akciókat, amelyek célja a magyar kisebbség megfélemlítése és a nemzeti identitás gyengítése.
Az RMDSZ – bár a Tisza-kormány idején gyakran éri kritika a budapesti kormányzattal való együttműködése miatt – ebben a helyzetben határozottan kiállt a magyar közösség érdekei mellett. Cseke Attila, az RMDSZ ügyvivő fejlesztési minisztere az avatáson hangsúlyozta: a beruházás a helyi közösség kezdeményezésére indult, és az RMDSZ felkarolta a projektet.
A Rákóczi-vár felújítása azonban nem csupán egy műemlék helyreállítása. Üzenet a jövőnek: a magyar közösség – bármilyen nyomás nehezedik rá – képes megőrizni és továbbadni örökségét. Ahogy a csíksomlyói búcsú zarándokai évszázadok óta, úgy a Rákóczi-vár is állni fog – a provokációk ellenére is.