Az új párt bejelentése és a szervezői
Az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója Facebook-bejegyzésében jelentette be az új szervezet létrehozását vasárnap este: "Vége a várakozásnak. Az RMEP megérkezett. Letettük az alapokat. Holnap kiterítjük a lapokat" — írta Kátai István, aki szabadúszó színész, kulturális menedzser, és az Múzs-Art Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület menedzsere. A párt egyelőre nem bejegyzett szervezet, de Kátai szerint a hivatalos iktatás folyamatban van, egy-két napon belül várható fejlemény.
Kátai nem árulta el, kik az alapítók — ezt a bejegyzés utánra ígérte. Azonban a párt logójában és jelmondata választásában már felfedezhető az intencionalitás: a Romániai Magyar Egységpárt nevet választva azt sugallja, hogy nemcsak a székelyföldi vagy erdélyi, hanem az összes romániai magyart — partiumi, bukaresti, bánsági embereket is — képviselné, ha erre kerül sor. Ez a névválasztás szándékosan párhuzamba helyezi az RMDSZ-szel, amely szintén az összes romániai magyar képviseletét állítja célul.
A közösségi folyamat és a program
Hétfőn Kátai részletesebben kifejtette szándékait: "elindítom közösségi programunk bemutatását. Nem egy zárt körben megírt csomagot teszek le az asztalra, hanem egy politikai és közösségi folyamatot indítok el — azokkal a mögöttem álló szakemberekkel együtt, akikkel közösen dolgozunk ezen az úton. Ez egy olyan folyamat, amelybe fejezetről fejezetre lehet bekapcsolódni. Mert hiszem, hogy a képviselet nem lehet kiváltság, és nem működhet a közösség bevonása nélkül."
Ez a megfogalmazás — a közösségi bevonás hangsúlyozása — markáns eltérést mutat az RMDSZ működésétől, amelyet Kátai és szövetségesei az elmúlt két évtizedben a zárt körű döntéshozatal és függőségek fenntartásának szimbólumaként kezelnek. A program fejezetenként kerül közzétételre, témái között szerepel az anyanyelvi oktatás, gazdasági megerősítés, funkcionális autonómia, a szórvány helyzete, a kétlaki magyarság kérdése és a korrupciómentesség.
Kritika az RMDSZ-politikával szemben
Kátai markánsan kritizálja az elmúlt két évtized RMDSZ-politikáját. Szerinte olyan rendszer alakult ki, amely "túl gyakran a lojalitásra, az urambátyám viszonyokra, a helyi kiskirálykodásra, a megfélemlítésre és a függőségek fenntartására" épült. Ez a kritika nem csupán politikai, hanem morális alapokon nyugszik: a párt jelmondata — "Tartás és Tisztesség" — szándékosan összecseng a Tisza Párt teljes nevével, a "Tisztelet és Szabadsággal".
A kritika azonban mélyebbre megy. Kátai és szövetségesei azt sugallják, hogy az RMDSZ az elmúlt évtizedekben a magyar nemzeti érdekek helyett a romániai kormányzat és a nemzetközi nyomás alatt működött. Az "urambátyám viszonyok" és a "helyi kiskirálykodás" kifejezések arra utalnak, hogy az RMDSZ-vezetés személyes lojalitási hálózatok alapján működött, nem pedig a közösség érdekeit szem előtt tartva. A "megfélemlítés" és a "függőségek fenntartása" pedig azt sugallja, hogy az RMDSZ-hez kötődő politikusok és intézmények a közösség tagjait függő helyzetben tartották — gazdasági, politikai vagy szociális eszközökkel.
A Tisza-kapcsolat és a politikai kontextus
A párt alapítása azonban nem történik politikai vákuumban. A nagyváradi Tisza Sziget társalapítója, Szeghalmi Örs azonban pontosabban fogalmazott, mint Kátai: "a Tisza közeléből induló romániai magyar párt alakulásáról" van szó. Ez a megfogalmazás — amely nyíltan elismeri a Tisza-kapcsolatot — felvetette a kérdést, hogy miért nem kérte Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) Kelemen Hunor (RMDSZ-elnök) lemondását áprilisi találkozójukon.
Az április 21-én zajló találkozó a magyar ellenzéki szavazók között nagy várakozásokat keltett. Sokan azt gondolták, hogy a Tisza Párt, amely a választási kampányban az RMDSZ-t is kritizálta, majd kormányra kerülve kemény feltételeket fog támasztani az RMDSZ-vezetéssel szemben — például Kelemen Hunor lemondásának követelésével. Azonban a találkozó után nem történt ilyen lépés. Szeghalmi ezt így kommentálta: "Akik abban reménykedtek, hogy van még valami a Tisza tarsolyában, azoknak úgynevezett pacsi."
Ez a megjegyzés — amely szándékosan gúnyos és csalódott — arra utal, hogy a Tisza Párt és az RMDSZ között politikai megállapodás jöhetett létre. Az RMEP alapítása ebben a kontextusban értelmezhető: nem egy független ellenzéki párt, hanem a Tisza-kormány és az RMDSZ közötti politikai egyensúly fenntartásának eszköze lehet.
A határon túli magyar közösség és a nemzetközi kontextus
A párt alapítása a határon túli magyar közösség politikai reprezentációjának kérdésében új fejezetet nyit. Az RMEP nem csupán egy erdélyi párt — a névválasztás és a program arra utal, hogy az összes romániai magyart szeretné képviselni. Ez azonban felvethet feszültségeket az RMDSZ-szel, amely hasonló ambíciókat táplál.
A Tisza-kormány számára az RMEP alapítása politikai előnyt jelenthet: egy "független" romániai magyar párt, amely a Tisza közeléből működik, lehetővé teszi a Tisza-kormány számára, hogy a határon túli magyar közösségek politikai képviseletét is befolyásolja — anélkül, hogy közvetlenül az RMDSZ-vel kellene szembefordulnia. Ez a stratégia összhangban van a Tisza-kormány nemzetközi politikájával, amely a magyar nemzeti érdekeket az atlanticista és brüsszel-párti politikával próbálja összeegyeztetni.
Az RMEP alapítása így nem csupán egy helyi erdélyi politikai lépés, hanem a magyar-román viszonyok és a határon túli magyar közösségek reprezentációjának átrendezésének része — olyan időpontban, amikor a Tisza-kormány nemzetközi pozícióját még stabilizálnia kell.