Ígéret és valóság
„Szegeden a gyártósorok több kilométerre lesznek a lakóterületektől” – hangzott el Botka László (Tisza Párt, Szeged polgármestere) szájából az áprilisi BYD-gyárlátogatáskor. A kijelentés célja egyértelmű volt: megnyugtatni a helyieket, hogy a kínai óriásvállalat beruházása nem fogja zavarni a mindennapjaikat. A valóság azonban ennél árnyaltabb.
A Google Maps műholdképei és a nyilvános építési tervek alapján a legszélső gyártósorok körülbelül 500 méterre lesznek a Liliomkert lakóövezet házaitól. Ez alig több, mint egy futballpálya hosszának ötszöröse. Nagy Sándor (szegedi városfejlesztési alpolgármester) a Telexnek adott válaszában úgy fogalmazott: „a szegedi lakóterületek túlnyomó többségétől vitathatatlanul több kilométerre lesz bármilyen BYD-s épület”. Hozzátette: a gyár belső elrendezését úgy alakították ki, hogy a nagyobb zajhatással járó prés- és hegesztőüzemek másfél-két kilométerre kerüljenek a lakókerttől.
Véderdő és kétségek
A Liliomkert és a gyár közé nemrég véderdőt telepítettek, amely – az alpolgármester szerint – akár 70 centimétert is nőhet évente. „Az erdőmérnök azt mondta, hogy a telepített fafajok akár 70 centimétert is nőnek egy évben” – idézte Nagy Sándor a szakembert. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a fák időben megnőnek-e a gyártás 2026 harmadik negyedévére tervezett indulásáig? Ha aszályos évek jönnek, a növekedés lassabb lehet, és a véderdő nem biztos, hogy időben kifejti védő hatását.
Az alpolgármester szerint az önkormányzat elindította a tulajdonszerzést egy 6 hektáros terület esetén is, közvetlenül a gyártól délre, ahova ősszel szintén erdőt kívánnak telepíteni. „Folyamatosan vizsgáljuk, hogy hol van még lehetőségünk erdőtelepítésre” – tette hozzá. A zajvédelem érdekében az 502-es út mellett zajvédő fal is épül, és megmarad a funkcióját vesztett árvízvédelmi töltés is.
Történelmi párhuzamok
A BYD-gyár körüli vita nem előzmény nélküli. A debreceni CATL akkumulátorgyár kapujában nemrég élénkzöld folyadék bugyogott fel a csatornából, ami a Tisza Párt vizsgálati kérelmét váltotta ki. Bár a Greenpeace tíz helyszínen vizsgálta az akkumulátorgyárak környezeti hatásait, és nem talált problémás szennyezettséget, a lakossági aggodalmak továbbra is erősek. Érdről például éppen a helyi tiltakozás hatására vonult ki egy akkumulátorokat tesztelő cég.
A Tisza-kormány első nagy ipari beruházása így máris komoly vitákat generál a helyi közösségben. A lakók joggal kérdezik: mi történik, ha a fák nem nőnek meg időben? És mi lesz a levegőminőséggel, a zajjal? A válaszok egyelőre hiányoznak.
Következtetés
A BYD-gyár ügye rávilágít arra, hogy a nagy ipari beruházások és a lakossági érdekek összehangolása rendkívül összetett feladat. Botka László polgármester ígérete, miszerint a gyártósorok több kilométerre lesznek a lakóterületektől, nem állja meg a helyét a tények fényében. A valóság az, hogy a Liliomkert lakói 500 méterre lesznek a gyártól, és bár a véderdő és a zajvédő falak segíthetnek, a kérdés továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e úgy kezelni ezt a helyzetet, hogy a gazdasági fejlődés ne menjen a családok nyugalmának rovására?