Kedd este a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) videót tett közzé, amelyen jól látszik, hogy a debreceni CATL akkumulátorgyár kettes számú kapuja előtt zöldes színű folyadék bugyog fel a csatornából. Az egyesület tagjai a biztonság kedvéért mintát vettek a vízből.

A katasztrófavédelem mobillaborja este nyolc óra után a helyszínre érkezett, hogy méréseket végezzen. A Debreceni Vízmű Zrt. közleményben tudatta, hogy értesültek a „szennyvízkibocsátásról”, és ügyeletes kollégáik megkezdték a jelenség okának felderítését.

A Tisza Párt azonnali lépéseket sürget

Tárkányi Zsolt (Tisza Párt) megválasztott debreceni országgyűlési képviselő azonnali tájékoztatást követelt a CATL-től és a hatóságoktól. Később arról posztolt, hogy felhívta a gyár kínai igazgatóját, aki azt mondta: az üzem egyik helyi kivitelezője a csatornarendszer nyomáspróbáját tartja, az esetleges szivárgás észlelésének könnyítésére színezték el a vizet. A politikus arra kérte a gyárat, hogy ilyen esetekben előzetesen tájékoztassák a lakosságot, mert „az elmúlt hónapok történései után mindenki egyből a legrosszabbra gondol”.

Tompa Enikő (Tisza Párt) megválasztott Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselő is megszólalt az ügyben. Követelte, hogy a hatóságok és a gyár haladéktalanul vizsgálja ki az esetet, és a körülményekről azonnal tájékoztassa a lakosságot. A lehető legszigorúbb eljárást kérte a környezetszennyezőkkel szemben.

Előzmények

Tárkányi Zsolt és Kapitány István leendő gazdasági miniszter (Tisza Párt) április végén egyeztetett a CATL vezetőségével arról, hogy az új kormány a munkabiztonsági és környezetvédelmi előírások szoros betartását várja el a gyártótól. A mostani eset rávilágít arra, hogy a lakosság bizalma megrendült az akkumulátorgyárral szemben – a zöld folyadék látványa azonnal riadalmat keltett.

A bizalomvesztés gyökerei

A CATL debreceni gyára körül az elmúlt hónapokban több botrány is kirobbant. A kormányhivatal elismerte, hogy a gyárban engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat. Debrecen fideszes polgármestere is elismerte, hogy gond van az akkugyárakkal, és kemény fellépést ígért. Ugyanakkor a Greenpeace tíz helyszínen vizsgálta az akkumulátorgyárak környezeti hatásait, és nem talált problémás szennyezettséget – ez azonban nem nyugtatta meg a helyi lakosságot.

A mostani eset ismét rávilágít arra, hogy a kommunikáció hiánya és az átláthatóság hiánya tovább mélyíti a bizalmatlanságot. A Tisza Párt képviselői által sürgetett vizsgálat és a katasztrófavédelem mérései remélhetőleg pontos képet adnak arról, hogy valóban csak egy ártalmatlan nyomáspróbáról van szó, vagy komolyabb környezeti kockázatról.

A jövőbeli kihívások

Az akkumulátorgyárak Magyarországon stratégiai jelentőségűek a gazdaság szempontjából, ugyanakkor a környezetvédelmi és egészségügyi aggályok kezelése elengedhetetlen. A Tisza-kormány feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között. Ehhez elengedhetetlen a nyílt kommunikáció, a rendszeres ellenőrzések és a lakosság bevonása a döntéshozatalba.

A debreceni eset is mutatja: a múlt hibáit nem lehet egyik napról a másikra elfelejteni. A bizalom visszaépítése hosszú folyamat, amelyben a kormánynak, a gyárnak és a hatóságoknak is bizonyítaniuk kell, hogy a környezetvédelem és a lakosság érdeke elsőbbséget élvez.