A döntés háttere
Szerda délelőtt az Alkotmánybíróság teljes ülése olyan döntést hozott, amely hosszú távon is meghatározhatja a magyar önkormányzati rendszer működését. A testület visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a leköszönő Fidesz-kormány szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletének egyes rendelkezéseit – számolt be az MTI. A döntés gyakorlatilag kimondja, hogy a veszélyhelyzet idején hozott jogszabályok jogszerűtlenek voltak.
Az ügy előzménye, hogy a kormány 2026 februárjában, a veszélyhelyzetre hivatkozva alkotott rendeletet a szolidaritási hozzájárulásról. A rendelet értelmében a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat lett volna, amely ellen nem lehetett volna közigazgatási pert indítani. Emellett a folyamatban lévő pereket is meg kellett volna szüntetni – a perköltséget az állam viselte volna.
Az Országos Bírói Tanács szerepe
Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a kormány nem tette lehetővé az OBT számára a rendelet véleményezését. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.
A testület szerint ez a jogbiztonságot és az önkormányzati autonómiát sértette. A határozat előadó alkotmánybírója Handó Tünde volt, akihez több alkotmánybíró is párhuzamos indokolást fűzött.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A döntés lehetővé teszi, hogy Budapest és más önkormányzatok tovább perelhessenek a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Április második felében az Államkincstár úgy határozott, hogy június közepéig mentesítette a fővárost a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, és mentességet kapott Szolnok is. A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróság elé került, miután a Fővárosi Törvényszék és az OBT is jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
A döntés rávilágít arra, hogy a veszélyhelyzeti kormányzás eszközei nem használhatók fel az önkormányzati autonómia korlátozására. Ahogy az egyik idézet is fogalmaz: „Már nem elég az önkormányzati rendszer toldozgatása, foldozgatása, a kabát újragombolására van szükség.”
Következmények
Az Alkotmánybíróság döntése új fejezetet nyithat a magyar önkormányzati rendszer működésében. A visszamenőleges hatályú megsemmisítés azt jelenti, hogy az érintett rendelkezéseket úgy kell tekinteni, mintha azok a kihirdetésük óta nem lettek volna érvényben. Ez lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő pereket folytassák, és az önkormányzatok visszakövetelhessék a már befizetett összegeket.
A döntés ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a Tisza-kormány hogyan fog viszonyulni az önkormányzati rendszerhez? A választási kampányban elhangzott ígéretek szerint az új kormány nagyobb autonómiát biztosítana a helyi közösségeknek, de a részletek egyelőre homályosak. Az biztos, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomást gyakorol az új kormányra, hogy mielőbb rendezze a szolidaritási hozzájárulás kérdését.