A titok, amely évekig rejtve maradt
Eveken át rejtély maradt, mennyibe kerül a magyar államnak az a 1 milliárd eurós hitel, amelyet a leköszönő kormány 2024 tavaszán teljes titokban vett fel három kínai állami banktól: a China Development Banktól, az Export-Import Bank of Chinatól és a Bank of Chinatól. Az akkori árfolyamon ez mintegy 400 milliárd forintot jelentett — olyan összeg, amely az akkori magyar költségvetés több mint 2 százalékát tette ki.
A hitel felvételéről nem volt kormányzati bejelentés. Az ügyet csak 2024 júliusában tárta fel a sajtó, amikor már az összeget le is hívták. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azt állította, hogy a szerződés jelentős része banktitoknak minősül — annak ellenére, hogy a bíróság kimondta: közpénzről és közérdekű adatokról van szó, ezért nyilvánosságra kellene hozni.
Az ügyet több alkalommal próbálták közérdekű adatigénylésekkel feltárni, de a kormány nem volt hajlandó engedni. Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, Miniszterelnökséget vezető miniszter) egy kormányinfón azt mondta, hogy a sajtóban ugyan "gigahitelnek" nevezik a kínai kölcsönt, de ez túlzás. Pedig nem véletlenül kapta a "giga" jelzőt: a hitel az akkori adósságállomány devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg.
A kormányváltás után jött a fordulat
A politikai helyzet megváltozása után azonban az ÁKK végül kiadta az információkat. A 444.hu közérdekű adatigénylésére — amely a választási eredmény után, április 17-én újra beadásra került — az adósságkezelő végül érdemi választ adott. Az információk feltárulása azonban nem önkéntes volt: az ÁKK azt jelezte, hogy "a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel" adja ki az adatokat.
A szerződés pénzügyi paraméterei
A kamat szerkezete: A hitel 6 havi EURIBOR referencia kamathoz (jelenleg 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett lett felvéve. Ez a jelenlegi kamatperiódusban összesen évi 3,916 százalékot jelent. Az ÁKK azt állította, hogy "a kamat és a felár a hitel felvételekor jellemző piaci szinteknek megfelelő volt".
Az egyéb költségek: Egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék, szervezési díj szintén 0,4 százalék — összesen az 1 milliárd euróra vetítve 8 millió euró, vagyis mintegy 3 milliárd forint. Az ÁKK szerint ez az államadósság finanszírozása terén "nemzetközi standard gyakorlat".
A futamidő és törlesztés: Három év, a teljes összeget egy összegben kell visszafizetni 2027. április 19-én. Ez azt jelenti, hogy a magyar államnak 2027 tavaszán egy összegben ki kell majd fizetnie az egész 1 milliárd eurót — plusz a kamatokat és díjakat.
Nemzetközi összehasonlítás: a kormány állítása és a valóság
Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy "a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban" állapodtak meg. Az ÁKK pedig azt állította, hogy a kamatfelár piaci szinteknek megfelelő. Az adatok azonban más képet mutatnak.
Az ÁKK saját korábbi kibocsátásai: 2024 januárjában az ÁKK 1,6 százalékpontos kamatfelárral bocsátott ki 5 éves euró zöld kötvényt, néhány nappal korábban pedig 1,8 százalékpontos felárral 12 éves dollárkötvényt. Ezeket 4, illetve 5,5 százalékos kamattal sikerült eladnia a magyar államnak.
Csehország példája: Csehország, amely szintén az eurózónán kívüli régióhoz tartozik, ugyanebben az időszakban 3, illetve 3,5 százalékos kamat mellett adott el devizakötvényeket — vagyis alacsonyabb kamattal, mint a magyar állam a kínai hitelt felvette.
Az EU alternatívája: Figyelemreméltó, hogy az Európai Unió helyreállítási alapjából több mint 3 milliárd eurónyi olcsóbb hitel állt volna rendelkezésre, amelyet azonban a kormány nem kért le. Az EU-s pénzekhez ugyan feltételességi eljárások voltak kötve, de az olcsóbb finanszírozás elérhetővé tette volna a magyar államot.
A nagyobb kép: adósság és függőség
A hitel a magyar államadósság devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg. Az ország Kínával szembeni tartozása ezzel 1000 milliárd forint fölé ugrott. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány alatt a magyar állam szisztematikusan növelte anyagi függőségét Kína felé.
A hitel infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre volt szánva, de konkrét projektek nem voltak nyilvánosságra hozva. Az ÁKK továbbra is elutasítja a teljes szerződés nyilvánosságra hozatalát, arra hivatkozva, hogy az "aránytalanul sértené" az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit.
Az átláthatóság hiánya mint politikai kérdés
A szerződés részletei csak a kormányváltás után kerültek nyilvánosságra — és akkor is csak részlegesen. Az ÁKK továbbra sem adta ki a teljes szerződést. Ez azt mutatja, hogy az Orbán-kormány alatt az államadósság-kezelés terén alapvető átláthatósági problémák voltak.
A bíróság már korábban kimondta, hogy közérdekű adatokról van szó, és nyilvánosságra kellene hozni őket. Az ÁKK azonban évekig ellenállt ennek az ítéletnek — csak a politikai nyomás alatt adott engedményt.
Ez a történet rávilágít arra, hogy az Orbán-kormány alatt az államadósság-kezelés nem csupán pénzügyi, hanem politikai kérdés volt. A titkolózás, az átláthatóság hiánya, és az olyan szerződések, amelyek nemzetközi összehasonlításban drágábbnak bizonyulnak, mint azt a kormány állította — ezek mind azt jelzik, hogy a magyar közpénzek felhasználása nem volt kellően ellenőrzött és nyilvánosságra hozva.