A rendelet részletei
Kapitány István (Tisza Párt, gazdasági és energetikai miniszter) csütörtök délután megjelent rendeletében 150 millió liter 95-ös benzin és 425 millió liter motorikus gázolaj felszabadítását írta elő a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség számára. A döntés a „zavartalan hazai üzemanyag-ellátás” jegyében született – olvasható a Magyar Közlönyben. A felszabadított készleteket azonnal értékesíteni kell, de kizárólag védett áron.
A rendelet értelmében a készletező szövetség tagjai a 95-ös benzint legfeljebb 286 forintos literenkénti áron, a dízelt pedig csak 315 forint per literes nettó áron adhatják el a viszonteladó partnereiknek. A tagi hozzájárulás nélküli nettó értékesítési ár a benzinnél 270,25 forint, a dízelnél pedig 300,48 forint. A felszabadított készlet csak hatósági áras üzemanyagként értékesíthető, piaci áron nem.
A tartalékok állapota – aggasztó jelek
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség legutóbbi, keddi közleménye szerint a stratégiai benzinkészlet két hét alatt minimálisan emelkedett csupán: április 29-én 150 millió liter benzin és 386 millió liter gázolaj volt a tartalékban, míg május 11-ére ez 152 millió, illetve 422,3 millió literre nőtt. A márciusi mélyponthoz képest ugyan van némi javulás, de a szint még így is messze elmarad a korábbi években megszokottól.
A szövetség márciusban 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel az előző kormány döntése alapján – akkor még a Fidesz-kormány által bevezetett ársapkás rendszerben. A biztonsági tartalék nagy részét már március végére elfogyasztotta az ország. A mostani felszabadítás lényegében folytatja ezt a gyakorlatot, de a Tisza-kormány első nagy energiapolitikai lépéseként immár új névvel a rendelet alatt.
Védett ár, de meddig?
A kormány a nettó árakat szabályozta: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 251 forintért adja ki a nagykereskedőnek a benzin literjét, aki 286 forintért adhatja tovább a kiskereskedőnek – így mindkét oldal 35-35 forint nyereséget realizálhat. A rendelet a magyar rendszámú járművekre érvényes, de a külföldi rendszámúakra is, ha azok országában is van ársapka. Kannába azonban továbbra sem lehet védett áras üzemanyagot venni.
A felszabadított készleteket a szövetségnek 2027. június 30-ig kell visszapótolnia. A kérdés az, hogy a lassú feltöltődés és a folyamatos kitermelés mellett meddig lesz elegendő a tartalék – és hogy a Tisza-kormány képes-e hosszabb távon is fenntartani az árstabilitást anélkül, hogy a stratégiai készletek végleg kimerülnének.
Előzmények: a Barátság-vezeték és az orosz energiafüggőség
A mostani helyzet nem előzmények nélküli. Április 23-án újraindult a Barátság kőolajvezeték, amely három hónapos leállás után kezdte meg újra a szállítást. A vezeték leállása idején a magyar kormány kénytelen volt a stratégiai tartalékokhoz nyúlni, hogy fedezze a hazai finomítók alapanyag-szükségletét. A Tisza-kormány örökölte ezt a válságot, és most a tartalékok további felszabadításával próbálja áthidalni a helyzetet.
A Barátság-vezeték újraindítása ugyanakkor nem oldotta meg a hosszú távú problémát: Magyarország továbbra is erősen függ az orosz kőolajtól, miközben az Európai Unió egyre szigorúbb szankciókat vezet be Oroszország ellen. A Tisza-kormány eddig nem mutatott világos stratégiát arra, hogyan kívánja diverzifikálni az energiaellátást, és hogyan tervezi a stratégiai készletek feltöltését a jövőben.
Gazdasági hatások és társadalmi következmények
A védett áras üzemanyag fenntartása rövid távon enyhíti a családok terheit, de hosszú távon komoly költségvetési kockázatokat hordoz. A stratégiai készletek folyamatos apasztása azt jelenti, hogy egy esetleges újabb ellátási zavar esetén Magyarország védtelenebbé válhat. A szakértők szerint a tartalékok 70 napnyi importnak felelnek meg, ami ugyan nem kevés, de a jelenlegi fogyasztási ütem mellett gyorsan csökkenhet.
A kiskereskedelmi forgalom márciusi rekordnövekedése – 8,2 százalék – részben a pánikvásárlásnak és az osztogatásnak volt köszönhető. Az üzemanyagárak csökkenése ugyanakkor enyhítheti a lakossági terheket, de a kérdés továbbra is az: meddig lehet ezt a politikát fenntartani anélkül, hogy a stratégiai készletek végleg kimerülnének?
Összegzés: a Tisza-kormány első próbája
Kapitány István első rendelete egyértelműen a Fidesz-kormány által kialakított rendszer folytatása. A védett ár, a stratégiai készletek felszabadítása, a visszapótlási kötelezettség – mind ismerős elemek. A különbség talán annyi, hogy a Tisza-kormány most saját neve alatt, saját felelősséggel viszi tovább ezt a politikát.
A kérdés az, hogy a következő hónapokban sikerül-e a tartalékokat olyan ütemben visszapótolni, hogy az ország ne kerüljön újabb ellátási válságba. A 2027. június 30-i határidő távolinak tűnik, de a lassú feltöltődés aggasztó jeleket mutat. A Tisza-kormány első energiapolitikai próbája még hátravan – és az eredmény nem csak a kormány, hanem minden magyar család számára tét.