Márciusi rekord: pánikvásárlás és osztogatás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 7-én közzétett adatai szerint 2026 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az egyik legnagyobb növekedés a koronavírus-járvány óta – utoljára 2022 tavaszán mértek ennél nagyobb emelkedést, amikor a Covid miatt zárva tartott üzletek újranyitása okozta a kiugrást. A mostani adat azonban nem a fenntartható fogyasztásbővülés jele, hanem egyszeri tényezők összjátéka.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékos ugrást mértek. Ennek oka, hogy a kormány március 10-én védett áras benzint vezetett be, ami előtt sokan – magánszemélyek és mezőgazdasági vállalkozók egyaránt – betároltak. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint az üzemanyag-pánikvásárlások miatt is kiugró az emelkedés. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4 százalékos növekedést mértek, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a könyvesboltokban és számítástechnikai üzletekben 9,1 százalékkal nőtt a forgalom. Az élelmiszerüzletek forgalma viszont csak 2,6 százalékkal bővült – a húsvéthatás kiszűrése után is visszafogott maradt.
A Fidesz öröksége: osztogatás és hiány
A Fidesz-kormány a választások előtt számos jóléti intézkedést hozott: 13. és 14. havi nyugdíj, adómentességek, fizetésemelések, fegyverpénz. Ezek ugyan politikai eredményt nem hoztak, de megemelték az év első részének hiányadatait, és egyes intézkedések tartósan nehezítik a költségvetési egyensúlyt. A kiskereskedelmi forgalom növekedése részben ennek az osztogatásnak köszönhető – de a kérdés az, hogy meddig tart a hatás.
Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez összhangban van a GDP-adatokkal: a KSH korábban közölte, hogy 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami az EU második legjobbja. A növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás húzta, de az ipari termelés is 6,7 százalékkal bővült márciusban.
A Tisza-kormány kihívása: tartós növekedés vagy egyszeri fellendülés?
A Tisza-kormány örökölte a magas hiányt és a determinisztikus kiadásokat. A fogyasztás egyszeri fellendülése nem biztos, hogy tartós gazdasági növekedést hoz – a szakértők szerint a második negyedévben már lassulhat a bővülés. A kormány előtt álló feladat: hogyan lehet a pánikvásárlás és osztogatás által generált egyszeri löketet fenntartható növekedéssé alakítani.
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely a családok és a nemzeti érdekek szolgálatában áll, miközben az EU eladósodottsága és a globalista nyomás is növekszik. A márciusi rekord jó hír, de a mögötte lévő egyszeri tényezők miatt óvatosságra int.