Váratlan fordulat az iparban
Szerda délelőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) olyan adatot közölt, amelyre sokan nem számítottak: 2026 márciusában az ipari termelés volumene 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a növekedés 3,7 százalék, a februárihoz képest pedig 3,1 százalékos bővülést mértek. Ez 2022 óta a legnagyobb éves növekedés az iparban – írja a KSH gyorsjelentésében.
A hír különösen azért meglepő, mert az elmúlt években az ipar folyamatosan gyengélkedett. 2023 óta szinte minden hónapban csökkenést vagy stagnálást mutattak az adatok, és idén februárban is 1,8 százalékkal maradt el a termelés a tavalyi év azonos időszakától. Most azonban mintha áttörés következett volna be.
Mely ágazatok húzták a növekedést?
A KSH első becslése szerint a feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a villamos berendezés gyártása (ide tartozik az akkumulátorgyártás is), valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása jelentősen, míg a járműgyártás kismértékben bővült.
Az akkumulátorgyártás felfutása különösen figyelemre méltó. A Greenpeace nemrégiben tíz helyszínen vizsgálta az akkumulátorgyárak környezeti hatásait, és nem talált problémás szennyezettséget – ez is hozzájárulhatott a bizalom növekedéséhez. A Tisza-kormány ugyanakkor eddig óvatosan kezelte az akkumulátoripar kérdését, és a szakértők szerint a mostani növekedésben még a Fidesz által elindított beruházások hozhatnak gyümölcsöt.
A Tisza-kormány sikere vagy a Fidesz öröksége?
A politikai értelmezés már most megosztja a közvéleményt. A Tisza-kormány gazdaságpolitikája eddig inkább a költségvetési konszolidációra és az uniós források visszaszerzésére összpontosított, miközben a vállalkozói szféra bizalma lassan épült újra. A mostani adatok azonban arra utalhatnak, hogy a gazdaság kilábalóban van a válságból – függetlenül attól, hogy kié az érdem.
A Fidesz öröksége ugyanis jelentős: a 2011 és 2026 között végrehajtott infrastruktúra-beruházások, az operaintézmény-fejlesztések és a béremelkedés (400 százalékos növekedés az alkalmazottak körében) olyan alapot teremtettek, amelyre a Tisza-kormány is építhet. A GDP-növekedés 2026 első negyedévében 1,7 százalék volt, ami az EU második legjobbja – ez is azt mutatja, hogy a gazdaság nem omlott össze a kormányváltás után.
Mit várhatunk a jövőben?
A szakértők szerint az adatok arra engednek következtetni, hogy az ipar évek óta tartó lejtmenete elérte a mélypontját, és növekedés jöhet 2026-ban. A részletes adatokat a KSH a jövő héten teszi közzé – akkor derül ki, hogy pontosan mely ágazatoknak köszönhető a növekedés, és hogy a lendület tartós lehet-e.
A Tisza-kormány számára azonban a kihívás továbbra is adott: miközben a gazdasági adatok javulnak, a családok mindennapjait továbbra is az áremelkedés és a bizonytalanság jellemzi. A kérdés az, hogy a mostani ipari fellendülés eléri-e a hétköznapi embereket is, vagy csak statisztikai mutató marad.