A békesség hangja és a rendszerváltás ígérete
Hétfő délután a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előtt állt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje. A leendő tárcavezető a bizottság tagjait – a parlament nemzetiségi szószólóit – minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte, jelezve, hogy a nyelvekből többet is igyekszik majd megtanulni. Ez a gesztus önmagában is sokatmondó volt, hiszen a korábbi kormányzati ciklusokban a nemzetiségek gyakran érezték úgy, hogy a hatalom csak a választási kampányok idején emlékezik meg róluk.
„Izgalmas időszakban vagyunk. Rendszerváltást kísérelünk meg, ennek az útnak az első lépéseit tesszük” – kezdte beszédét Tarr, aki szerint az elmúlt 16-20 esztendő számtalan zsákutcába vitte az országot. A miniszterjelölt élesen bírálta a leköszönő Fidesz–KDNP-kormányt, amely szerinte „tudatosan, szervezetten, szándékosan és hidegvérrel tette tönkre az országot”. Tarr szerint a Fidesz „az általa nemzetpolitikának nevezett területre is kiterjesztette pusztító és mérgező befolyását”.
A múlt bűnei és a jövő ígéretei
Tarr kiemelte, hogy a nemzetiségekkel együtt kell kitalálniuk, hogyan tudják az „egymást elválasztó falakat lebontani”. Felidézte Lázár János volt építési és közlekedési miniszter romákra vonatkozó, széles körben elhíresült mondatát is, amely szerinte jól leírta, hogyan állt a Fidesz a nemzetiségekhez. „Nem lehet a kisebbség szitokszó” – jelentette ki Tarr, hozzátéve, hogy a nemzetiségieket ugyanúgy megilletik a jogok, mint a magyarokat.
A meghallgatás egyik legkonkrétabb ígérete a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz kapcsolódott. Tarr bejelentette, hogy öt évre visszamenőleges vizsgálatot indítanak az alapnál, mert szerinte korábban sokszor nem létező egyesületek is kaptak pénzt. „Nem tudtuk sokszor, hogy miért annyi az annyi” – fogalmazott a miniszterjelölt, utalva az átláthatatlan finanszírozásra. Ez a bejelentés különösen fontos lehet, hiszen a Bethlen Gábor Alap a határon túli magyarság egyik legfontosabb támogatási forrása volt az elmúlt években.
Autonómia és párbeszéd
A nemzetiségi önkormányzatok autonómiájának visszaállítását kiemelt célnak nevezte, és bejelentette, hogy a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkár nevét pénteken jelentik be. Tarr azt ígérte: vége annak, hogy a kormány beleszól mások életébe, a közösségek saját maguk hozhassanak döntéseket. „Felnőttek vagyunk, autonómok vagyunk, integritásunk van, ezt mindenkiben tisztelni fogjuk” – mondta.
A miniszterjelölt párbeszédet ígért a nemzetiségi szószólókkal és önkormányzatokkal, valamint az intézményeik autonómiájának visszaállítását és azok finanszírozását. Úgy akarják támogatni a nemzetiségi kultúrát, hogy legyen jövőképe, és a szószólók országaival való kapcsolatépítés módját is meg akarják találni.
A roma szószóló fájdalmas szavai
A meghallgatáson Aba-Horváth István roma szószóló is felszólalt, aki szerint nemzetiségének képviselete és megítélése ezer sebből vérzik. Ő kívülállónak érezte magát az elmúlt években, és megszenvedte, hogy gyámság alatt tartották. Felvetette azt is, hogy szörnyen érezte magát, amikor az Országgyűlés alakuló ülésén a Mi Hazánk képviselői kivonultak a sükösdi tamburás gyerekek előadásáról. Aba-Horváth szavai jól mutatják, hogy a nemzetiségek számára a mindennapi életben is érezhető volt a kirekesztés.
A békesség hangja – de meddig?
Tarr a békesség hangját ígérte, és azt mondta, nem a kalapács zaját hozza, hanem a békességét. „Úgy jöttem önökhöz, hogy ennek a lebontási kísérletnek nem a kalapácszaját hozom, hanem a békességét” – fogalmazott. A szép szavak mögött azonban az olvasóban felmerül a kérdés: vajon az ígéretekből mennyi válik valóra, és mennyi marad csupán kampányretorika? A Tisza-kormány számára a nemzetiségi politika az egyik legfontosabb teszt lehet, hiszen a korábbi kormányzati ciklusokban a nemzetiségek gyakran érezték úgy, hogy a hatalom csak a választási kampányok idején emlékezik meg róluk. Tarr Zoltán most lehetőséget kapott, hogy bizonyítson – a kérdés az, hogy él-e vele.