A bejegyzés, ami felkavarta az állóvizet
Szerda délelőtt a Facebookon jelent meg az a bejegyzés, amely új fejezetet nyithat a magyar tudományos életben. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter (Tisza Párt) pontokba szedve tájékoztatott a HUN-REN kutatóhálózat helyzetéről, és egyértelművé tette: a jelenlegi vezetéssel nem lát lehetőséget a megújulásra.
A miniszter közölte, hogy a pünkösdi hosszú hétvége előtt személyesen egyeztetett Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével. Gulyást a bejegyzésben „kiváló tudósnak és világszerte elismert kutatónak” nevezte, de hozzátette: „a kutatóhálózat vezetőivel, tagjaival és az MTA-val való számos egyeztetést követően az a vélemény alakult ki bennem, hogy a jelenlegi vezetéssel nem képzelhető el a kutatóhálózat megújítása, és a kialakult feszültségek feloldása.”
Tanács szerint az lenne a legszerencsésebb, „legtisztább megoldás”, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója lemondana, és „egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát”. Ez az átmeneti vezetés a kormánnyal, az MTA-val és az érintettekkel közösen dolgozhatná ki a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét.
A háttér: feszültségek és az MTA-hoz való visszatérés
A HUN-REN körüli feszültségek nem újak. A kutatóhálózatot 2023-ban szervezték ki az MTA-ból, azóta folyamatosak a viták a vezetés, a finanszírozás és a kutatói autonómia kérdéseiről. Az elmúlt hónapokban több kutató és intézményvezető is jelezte: elégedetlenek a jelenlegi struktúrával.
A helyzetet tovább élezte, hogy Lovász László, az MTA korábbi elnöke április 30-án levélben mondott le a HUN-REN Nemzetközi Tudományos Tanácsából, azzal az indoklással, hogy „nem tud azonosulni a HUN-REN vezetésével”. Ez a lépés komoly szakmai visszhangot váltott ki, és jelezte: a kutatói közösség bizalma megrendült.
Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály geológus, akit a 200. közgyűlésen választottak meg, már jelezte: nyitott a kutatóhálózat visszafogadására. Az MTA közleménye szerint a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek biztosítása mellett készek újra befogadni a korábban elcsatolt intézeteket.
Az ELTE-szavazás: a kutatók véleménye a tét
A bejegyzésben a miniszter kitért az ELTE dolgozói véleménynyilvánító szavazására is. Darázs Lénárd, az ELTE rektora múlt szerdán kezdeményezte a szavazást a négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont – a Humán Tudományok, a Nyelvtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont – munkatársai körében. A szavazás két kérdést tesz fel: kívánják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését.
A négy kutatóközpont főigazgatója közös levélben fordult a rektorhoz, amelyben arra kérték, hogy a szavazás lebonyolítását előzze meg egy strukturált, érdemi szakmai konzultáció. Az egyik kutatóközpont üzemi tanácsa már jelezte: érdemi egyeztetés hiányában megfontolják a szavazás bojkottjára való felhívást. A miniszter szerint a kezdeményezés szándéka méltányolható, de „a lebonyolítás formája és időzítése több olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nélkül nehéz felelős döntést hozni”.
A kormány célja: stabilitás és autonómia?
Tanács Zoltán a bejegyzésben hangsúlyozta: a cél „a magyar kutatóhálózat számára egy stabil, autonóm és nemzetközileg versenyképes működési környezet kialakítása, ahol a kutatók bíznak a vezetésben, a tudomány szabadsága biztosított, és a hatékony működés feltételei adottak”. Ennek kialakítása – mint fogalmazott – „türelmet, érdemi párbeszédet és minden érintett szakmai szempontjának figyelembevételét igényli”.
A miniszter szerint a jogszabályok előkészítése már elkezdődött, és a hamarosan hivatalba lépő MTA-elnökkel folytatják az egyeztetéseket. Az ELTE vezetésével is egyeztetést kezdeményeznek.
Kérdések és aggályok
A bejelentés számos kérdést vet fel. Vajon Gulyás Balázs hallgat a felszólításra, vagy a helyén marad? Mi lesz a kutatóközpontok sorsa, ha a szavazás bojkottba fullad? És ami a legfontosabb: a Tisza-kormány tudománypolitikája valóban a kutatók szabadságát és a szakmai párbeszédet helyezi-e előtérbe – vagy csupán a hatalmi pozíciók átrendezéséről szól?
Egyes szakértők attól tartanak, hogy a gyors vezetőváltás további instabilitást hozhat, és a kutatói közösség bizalma tovább erodálódhat. Mások üdvözlik a lépést, és remélik, hogy az új vezetés valóban képes lesz helyreállítani a kutatóhálózat autonómiáját és nemzetközi versenyképességét.
A következő hetekben kiderül, hogy a kormány ígéretei mögött valódi szakmai munka áll-e, vagy csupán egy újabb politikai játszma részesei vagyunk. A magyar tudomány jövője a tét.