A szavazás háttere
Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora szerdán este körlevélben tájékoztatta az érintett kutatóközpontok munkatársait: véleménynyilvánító szavazást kezdeményez a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) korábban az egyetemhez csatolt négy kutatóközpont jövőjéről. A 24.hu értesülése szerint a lépés előzménye, hogy a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Nyelvtudományi Kutatóközpont a közelmúltban határozott állásfoglalásban jelezte: mielőbb visszakerülne az MTA-hoz.
Az MTA válasza nem maradt el: közölték, nyitottak a korábban elcsatolt kutatóhálózat visszafogadására. „A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme” – fogalmaztak.
A rektor feltételei
Darázs Lénárd a levélben hangsúlyozta: az ELTE nem kezdeményezi a kutatóközpontok kiválását, mert a kutatóknak otthont és befogadó egyetemi környezetet ígért. Ugyanakkor három konjunktív feltétel teljesülése esetén biztosítja a kiválás lehetőségét:
1. Az MTA vagy az új kutatóhálózat hivatalosan kezdeményezi az átvételt.
2. A kutatóközpontok dolgozói támogatják a kiválást.
3. Az állam is jóváhagyja az átalakítást.
A rektor szerint „soha semmilyen intézményvezető nem kérdezte még meg a kutatókat arról, hogy milyen álláspontot képviselnek egyes szervezeti átalakítások során”. Most először kapnak lehetőséget a véleménynyilvánításra.
Viták és aggályok
A szavazás megszervezése azonban több kutató szerint aggályos. Belső forrásokra hivatkozva a 24.hu úgy tudja, a döntés teljesen váratlanul érte a kutatóközpontokat, és a főigazgatókkal sem egyeztettek előzetesen. Többen kifogásolják az időzítést is: az új akadémiai elnök, Pósfai Mihály csak június 1-jén lép hivatalba, így addig hivatalos szándéknyilatkozatot sem adhat ki.
Problémásnak tartják a kérdések megfogalmazását is: az egyik szerintük indokolatlanul ELTE-ellenes hangulatot sugall, a másik pedig arra kérdez rá, hogy a kutatóközpontok támogatnák-e egyes integrációs folyamatok felfüggesztését. Az ELTE szerint a szavazás titkos és anonim lesz, papíralapon, személyes jelenléttel, közjegyző felügyelete mellett. A voksolás május 28-án és június 2-án lesz.
Történelmi távlat
A kutatóközpontok sorsa nem csupán adminisztratív kérdés: a tudományos autonómia és a kutatási szabadság védelme a tét. Az MTA-tól való elcsatolás 2023-ban történt, a HUN-REN kutatóhálózat létrehozásával, amelyet sokan a kormányzati kontroll erősítéseként értékeltek. Azóta több kutató és intézményvezető is jelezte elégedetlenségét. Lovász László, az MTA korábbi elnöke áprilisban lemondott a HUN-REN Nemzetközi Tudományos Tanácsából, mert nem tudott azonosulni a vezetéssel.
A mostani szavazás tehát nem csupán egy intézményi átszervezésről szól, hanem arról, hogy a magyar tudományos közösség milyen keretek között képzeli el a jövőjét. Az elkövetkező napokban kiderül, hogy a kutatók valóban visszavágynak-e az MTA-hoz, vagy az ELTE keretei között képzelik el a jövőt. A döntés hatással lehet a teljes hazai kutatási ökoszisztémára.