A találkozó hangulata
Péntek délután, Budapest szívében, egy kulturális központ tárgyalójában gyűltek össze a magyar filmipar meghatározó szereplői. Közel negyven szakmai szervezet képviselői várták, hogy Nagy Ervin (Tisza Párt, kultúráért felelős államtitkár) ismertesse a Filmreform2026 keretein belül kialakított terveket. A levegőben feszültség vibrált – a kormányváltás óta a filmszakma lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen irányt vesz a magyar filmfinanszírozás.
A találkozó a Filmreform2026 közleménye szerint hivatalos egyeztetés volt, ahol „nagy vonalakban a filmreformról és az aktuális problémákról” tárgyaltak. Nagy nyitóbeszédében a partnerség, a kölcsönös bizalom és a folyamatos szakmai egyeztetés fontosságát hangsúlyozta. „Olyan kiszámítható és nyitott működési környezet kialakítására törekszem, amelyben az alkotói szabadság és a szakmai szempontok elsődleges szerepet kapnak” – fogalmazott az államtitkár a közlemény szerint.
A bejelentések: nyílt pályázat és inkubátor-mentés
A legfontosabb konkrétum az volt, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezetői pozícióját nyílt pályázati úton tervezik betölteni. Ez jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, ahol a kinevezések gyakran politikai alapon, zárt ajtók mögött történtek. Az átmeneti időszakban a Filmreform2026 által delegált filmes szakemberek is szerepet vállalhatnak a döntés-előkészítésben – ez a lépés a szakmai kontroll erősítését célozza.
Nagy bejelentette azt is, hogy szeretnék támogatni a korábban győztesnek választott, majd utólag elkaszált filmterveket az első filmesek Inkubátor Programjából. Az egyelőre nem világos, hogy ez a tavaly elkaszált győztesekre vonatkozik-e, vagy a korábbi években megítélt, majd az NFI vezetői részéről visszavont támogatásokra is. Ez utóbbi esetben akár több évre visszamenőleg is rendezni kellene a függőben lévő ügyeket.
A pénzügyi háttér: 4 milliárd forint és a bizonytalanság
Az egyeztetés során az államtitkár elmondta: jelenleg nagyjából 4 milliárd forint áll rendelkezésre filmfinanszírozási célokra. Ez az összeg a korábbi évek több tízmilliárdos kereteihez képest szerénynek tűnik – a 24.hu beszámolója szerint a kormányváltás után a filmszakma „Európába mindenképp vissza kellene térni, mert fájdalmasan leszakadtunk” véleményen van. Nagy célja a folyamatban lévő ügyek mielőbbi rendezése, de a 4 milliárd forint vajon elegendő lesz-e a szakma újraindításához?
A támogatási lehetőségek bővítésére több ötlet is felmerült: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) filmes szerepének bővítése, az MTVA lehetséges részvétele, valamint új regionális együttműködések ösztönzése. Ezek az elképzelések azonban még csak tervek szintjén léteznek – konkrétumok nélkül.
A pályázatok újraindításának pontos időpontja még nem született meg. Optimista forgatókönyv szerint 2026 őszén, későbbi ütemezés esetén 2027 elején nyílhatnak meg újra a támogatási lehetőségek. Ez azt jelenti, hogy a filmszakma akár még egy évig is várhat a friss forrásokra.
A szakma hangja: „fájdalmasan leszakadtunk”
A 24.hu által megszólaltatott filmszakmai szereplők szerint „Európába mindenképp vissza kellene térni, mert fájdalmasan leszakadtunk”. Ez a mondat jól tükrözi a szakma aggodalmát: a korábbi években a magyar film nemzetközi jelenléte és versenyképessége jelentősen csökkent. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány reformjai valóban képesek-e visszahozni a magyar filmet az európai vérkeringésbe, vagy csak újabb ígéretek maradnak.
A Vonalban szerint a filmreform sikerének kulcsa a kiszámítható, hosszú távú finanszírozás és a szakmai szempontok érvényesítése lesz. Egyelőre azonban sok a kérdőjel: a 4 milliárd forint kevésnek tűnik, a pályázatok időpontja bizonytalan, és az sem világos, hogy az NFI új vezetője milyen irányt szab majd a magyar filmgyártásnak.
Történelmi párhuzamok és tanulságok
A magyar filmipar története tele van ígéretekkel és reformokkal. Az 1990-es évek rendszerváltása után a filmfinanszírozás többször átalakult, de a szakma folyamatosan a kiszámíthatatlansággal küzdött. A 2010-es években a Nemzeti Filmintézet (NFI) létrehozása centralizálta a támogatásokat, ami egyesek szerint a politikai befolyás növekedéséhez vezetett. Most, a Tisza-kormány alatt, újra a nyitottság és a szakmaiság került előtérbe – de vajon ez elég lesz-e?
A Vonalban úgy látja, hogy a filmreform sikeréhez nem elég a nyílt pályázat és a 4 milliárd forint. Hosszú távú, kiszámítható finanszírozási modellre van szükség, amely független a politikai ciklusoktól. Emellett a szakmai képzés és a fiatal tehetségek támogatása is elengedhetetlen – az Inkubátor Program mentése ebbe az irányba mutat, de a részletek még hiányoznak.
Mi várható a jövőben?
A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány mennyire komolyan gondolja a filmreformot. Az NFI új vezetőjének kiválasztása, a pályázatok újraindítása és a 4 milliárd forint felhasználása mind-mind jelzésértékű lesz. A filmszakma figyel – és reméli, hogy ezúttal nem csak ígéretek maradnak.
A Vonalban szerint a magyar film jövője nem csak a pénztől függ, hanem attól is, hogy sikerül-e megőrizni a nemzeti identitást és a kulturális örökséget a globalizálódó filmiparban. A Tisza-kormánynak ezt is szem előtt kell tartania, miközben a szakmai szabadságot és a nemzetközi versenyképességet erősíti.