<h2>Rekordforgalom után lassulás</h2><p>Szerda délelőtt a Budapest Airport Zrt. sajtótájékoztatóján Francois Berisot vezérigazgató elmondta: a Liszt Ferenc repülőtér tavaly rekordforgalmat bonyolított, 19,6 millió utast szolgált ki, ami 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. Idén azonban a közel-keleti válság miatt csak 3 százalékkal nőtt az utasforgalom. A vezérigazgató szerint a tavalyi növekedés bonyolult intézkedéseknek és fejlesztéseknek volt köszönhető, például hogy a főszezonon kívül is új járatokat indítottak.</p><p>A magyar fővárosnak korábban kiváló légi összeköttetései voltak a Közel-Kelettel, több országba napi rendszerességgel repültek légitársaságok. Ezek a járatok a konfliktus első hónapjaiban teljesen kiestek, és a mostani forgalom is jóval kisebb a korábbinál. Ennek ellenére a reptér forgalma biztos alapokon nyugszik: Budapest vonzó a külföldi turisták számára, és a magyarok utazási kedve is nő.</p><h2>Új járatok és növekvő cargo</h2><p>Tavaly 45 légitársaság 154 városba repült, idén már 49 fuvarozó 166 úti célt kínál. Az idei nyári kínálatban megjelent az Egyesült Államok is: az American Airlines naponta repül Philadelphiába, az Air Canada heti 4-5 alkalommal Torontóba, az Asiana Airlines pedig Szöulba indít járatokat. Berisot szerint egy-egy ilyen járat Budapestre hozatala többéves lobbi eredménye. Az American Airlines esetében fontos szempont volt, hogy Budapest a régió teherelosztó központja lett.</p><p>Az áruforgalom is rekordot döntött: tavaly 426 ezer tonna légiáru érkezett Ferihegyre, amivel Budapest megelőzte Bécset és Münchent is. A 400 ezer tonna feletti éves forgalom pár éve még elképzelhetetlen volt, hiszen a repteret 200, majd 300 ezer tonnás elméleti szintre tervezték. Az új logisztikai és szervezési eljárásokkal sikerült a kapacitásokat kitolni. Idén az év eddigi részében 15 százalékkal nőtt a cargo forgalom a tavalyihoz képest.</p><h2>Kormányváltás és fejlesztések</h2><p>A Budapest Airportot még az Orbán-kormány idején, 2024-ben vásárolta meg mintegy 1200 milliárd forintért a magyar állam és a francia reptérkezelő VINCI Airports konzorciuma, amiben a magyar állam súlya 80 százalékos. A kormányváltás érdemben nem befolyásolja a reptér működését, annak ellenére, hogy a többségi tulajdonos a magyar állam. A Terminal+ program folytatódik, amelynek keretében megépül egy harmadik terminál, és felújítják a meglévő 2A-t és 2B-t. Az egymilliárd eurós beruházást a BA Zrt. saját forrásból és hitelből finanszírozza.</p><p>Berisot szerint a VINCI azért szállt be a vásárlásba, mert hatalmas növekedési potenciált láttak, ami a számok alapján be is igazolódott. A reptér vezetése bízik abban, hogy a közel-keleti válság elmúltával a forgalom ismét gyorsabb ütemben nőhet.</p><h2>Mit jelent ez a magyar gazdaságnak?</h2><p>A ferihegyi reptér teljesítménye nem csupán a turizmus, hanem a magyar gazdaság egésze szempontjából is fontos. A növekvő cargo forgalom azt jelzi, hogy Budapest egyre fontosabb logisztikai központtá válik Közép-Európában. A kormányváltás után is folytatódó fejlesztések pedig azt mutatják, hogy a reptér működése túlmutat a napi politikai változásokon. A kérdés az: vajon a közel-keleti válság elmúltával sikerül-e visszahozni a korábbi dinamikus növekedést, vagy a geopolitikai kockázatok tartósan lassítják a fejlődést?</p>