A kongresszus előzményei
Szombaton a Fidesz megtartotta tisztújító kongresszusát a Kongresszusi Központban, amely a párt történetének 32. ilyen eseménye volt. A választási vereség után ez volt az első alkalom, hogy a párt tagjai összegyűltek, hogy megvitassák a jövőt. A kongresszus előtt Orbán Viktor (a párt leköszönő és újraválasztott elnöke) már reggel röpiratot adott közzé, amelyben összefoglalta az elmúlt tizenhat év történéseit és a vereség okait. Ezután – szokatlan módon – félórás kiselőadással vezette fel a kongresszust, lefektetve a napirendi feladatokat: értékelni a választás eredményét, meghatározni az új célokat, levonni a szervezeti tanulságokat, módosítani az alapszabályt, majd megválasztani az új elnökséget.
Az újraválasztás
A küldöttek titkos szavazással döntöttek. A 737 érvényes szavazatból 729-en támogatták Orbán Viktort, nyolcan tartózkodtak. A párt négy alelnökét is megválasztották: Gál Kinga 701, Bóka János 711, Gyopáros Alpár 717 és Kreicsi Bálint 701 szavazattal lett a pártelnök segítője. A kongresszuson elfogadták a Fidesz új, módosított alapszabályzatát is, amely a párt szerkezeti átalakítását célozza.
A vereség okai: stratégiai hibák vagy mélyebb problémák?
Orbán Viktor beszédében tíz pontban foglalta össze a vereség okait, alapvetően kampánystratégiai hibákra fogva a kudarcot. Szerinte nem működött az üzenet, nem korrigáltak időben, a felmérések nem számoltak a magas részvétellel, rosszul mérték fel a mozgósítási potenciáljukat, és a digitális térben vereséget szenvedtek. Azt mondta: „a fiatalok durván elutasították az ő személyét, és szerinte végül ezen úszott el az egész választás.”
A felszólalók között azonban voltak, akik mélyebb problémákra mutattak rá. Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselő a 2024-es kegyelmi botrányt nevezte meg a vereség egyik okaként, amely szerinte máig nem gyógyult be. Gyurákovics Andrea ferencvárosi politikus a „kullancsok” ellen szólt, utalva a NER-elit fényűzésére és a korrupciós vádakra. Révész Máriusz volt kormánybiztos szerint „sok morális hibát vétettek, és addig nem lesz megújulás, amíg ezekkel nem néznek szembe.”
A Tisza Párt támadása
A kongresszus többsége azonban a vereség okai helyett a Tisza Pártot és Magyar Pétert (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) támadta. Navracsics Tibor (a Fidesz önkormányzati kabinetjének koordinálója) szerint az új kormány „embertelen és működésképtelen” országot épít, és leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kövér László (a Fidesz alapító tagja) a „brüsszeli bábok” pusztításáról beszélt. Deutsch Tamás (a Fidesz európai parlamenti képviselője) szinte kizárólag genderideológiáról, migrációról és Brüsszelről beszélt.
Orbán Viktor záróbeszédében azt mondta: „most az ország lett a Varga Judit”, utalva arra, hogy szerinte Magyar Péter kommunikációja agresszív és bántalmazó. Hozzátette: „a liberálisok kinyitják a kapukat, jönnek az idegenek és kizsebelik” Magyarországot.
A megújulás ígérete
Orbán Viktor beszédében többször is hangsúlyozta a megújulás szükségességét. Azt mondta: „Becsületbeli ügynek tartom, hogy a Fideszt rendezett, korszerűsített és győzelemre esélyes pártként adjam át a fiataloknak.” Hozzátette: „Mire a falevelek lehullanak, a megújult Fidesznek készen kell állnia.”
A megújulás jeleként a kongresszuson kimaradtak a Fidesz-kampány meghatározó szereplői: Szijjártó Péter, Lázár János, Kocsis Máté, Menczer Tamás és Orbán Balázs. A nap nagy részében az országos politikában ismeretlen, helyi követek szólaltak fel.
Kritikus hangok a párton belül
A kongresszuson elhangzottak olyan kritikus megjegyzések is, amelyek a párt belső feszültségeire utalnak. Havasi Bertalan szerint a Fidesznek nem volt elérési problémája, de az üzenettel sem lehetett túl sok baj. Takács Péter „kullancsnak” nevezte a korábbi kormányzati kommunikációs munkákkal megbízott Balásy Gyulát. Stumpf István (a Fidesz alapító tagja) a dölyfös kommunikációról beszélt.
Következtetések
A Fidesz tisztújító kongresszusa egyértelművé tette: Orbán Viktor továbbra is a párt meghatározó vezetője, aki nem hajlandó változni. A vereség okainak elemzése helyett a párt a Tisza Párt támadására összpontosított, ami arra utal, hogy a valódi szembenézés és a következtetések levonása egyelőre elmaradt. A megújulás ígérete a levegőben maradt. A kérdés továbbra is az: képes-e a Fidesz valódi megújulásra Orbán Viktorral az élen, vagy a párt továbbra is a múltba révedve keresi a kiutat? A következő hónapok legfontosabb kérdése az lesz, hogy az átalakuló párt képes lesz-e olyan hiteles alternatívát kínálni a választóknak, amely vonzó lehet azok számára is, akik idővel csalódnak a Tisza Párt kormányzásában.