Június 13-án, szombaton tisztújító kongresszust tart a Fidesz a Budapest Kongresszusi Központban. Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója szerint az esemény „munkakongresszus” lesz, amely nem nyilvános, de a Hír Televízió és a Facebook-oldalak közvetítik. A tervezett alapszabály-módosítás gyökeres átalakítást hoz: megszűnik a választókerületi rendszer, a párt szervezete az önkormányzati rendszerhez igazodik. A megyei választmányok által választott elnökök automatikusan tagjai lesznek a jelentősen kibővülő Országos Elnökségnek, amely így húsz megyei elnökből, a választmány elnökéből, a frakcióvezetőkből, valamint az elnökből és négy alelnökből áll. Orbán Viktort várhatóan egyedüli jelöltként egy évre újraválasztják pártelnöknek. A Magyar Nemzet elemzése szerint a kongresszusnak „utat és erőt kellene demonstrálni a súlyos választási vereség után”. A pártvezetéstől átfogó értékelést várnak a kudarc okairól – a színfalak mögött már zajlik az ötletelés és a kritika.
A vereség tanulságai: önkritika és útkeresés
A Magyar Nemzet által megszólaltatott fideszes politikusok és elemzők szerint a választási vereséget az okozta, hogy „sajnos hittünk azoknak a felméréseknek, amelyek azt mutatták, hogy az egyéni választókerületek többségét megnyeri a Fidesz”. Emellett gyakran visszaköszönő kérdés: „Mi az oka annak, hogy szinte pillanatok alatt megrendülni látszik a 16 év alatt kiépült hátország, hogy néhány hét elteltével finanszírozás nélkül maradhatnak meghatározó sajtóorgánumok, kommunikációs műhelyek?” A vereséget szenvedett Király Nóra (Fidesz, csepeli választókerület) éles kritikát fogalmazott meg: szerinte azért szavazott 3,4 millió ember a kormányváltásra, mert „elegük volt a Fidesz stílusából, kampányából és viselt dolgaiból”. A pártvezetéstől most azt várják, hogy a kongresszuson túlmutató, őszinte önvizsgálatot tartson – nem elég az általános felelősségvállalás, amit Orbán Viktor rögtön a vereség után megtett.
Új munkacsoportok és nemzetközi kapcsolatok
Orbán Viktor az elmúlt időszakban több, a Fidesz megújítását szolgáló „szakmai érdekvédelmi és munkacsoportot” alapított. A Védvonal Czunyiné Bertalan Judit vezetésével már megalakult, megtörtént az önkormányzati kabinet újraalapítása Navracsics Tibor volt miniszterrel, és zajlik a biztonságpolitikai műhely felépítése Vidoven Árpád irányításával. Hamarosan létrejön a Fidesz Európa Klubja is, amelyen Bóka János, volt európai uniós ügyekért felelős miniszter dolgozik. Orbán Viktor a nemzetközi kapcsolatok építését sem hanyagolja el: június 17-18-án Brüsszelben tárgyal, ahol részt vesz a Patrióták pártcsalád EU-csúcs előtti egyeztetésén, és nemzetközi sajtótájékoztatót is tart.
A jobboldal jövője: mozgalmi jelleg és új struktúra
A Magyar Nemzet elemzése szerint „biztosnak mondható, hogy a június 13-i kongresszuson ismét pártelnökké választják és az általa is vázolt mozgalmi jelleggel vág bele a jobboldal újjáépítésébe.” A szervezeti átalakítás célja, hogy a párt közelebb kerüljön a helyi közösségekhez, és az önkormányzati rendszerre építve erősítse meg a hátországot. Navracsics Tibor (Fidesz, volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter) a Köztérnek úgy fogalmazott: sok múlik azon, hogy a kongresszus és a hozzászólók tudnak-e olyan hangulatot sugározni, hogy ez a párt készen áll a talpra állásra, el tud indulni szeptembertől. A kérdés az: vajon a gyökeres átalakítás és az Orbán körüli egység demonstrálása elég lesz-e ahhoz, hogy a Fidesz visszanyerje a bizalmat, vagy a Tisza Párt fölénye hosszabb távra szól? A szombati kongresszus nemcsak a párt jövőjéről, hanem a magyar jobboldal egészének útkereséséről is szól.