A kongresszus napja

Szombaton a Kongresszusi Központban gyűlt össze a Fidesz országos vezetése, hogy megtartsa tisztújító kongresszusát. A hangulat feszült volt, hiszen az április 12-i választási vereség óta ez volt az első alkalom, hogy a párt hivatalosan is szembenézhetett a kihívásokkal. Orbán Viktort 729 szavazattal újraválasztották pártelnöknek – nyolcan inkább nem voksoltak. A formaságok mellett azonban a megújulás ígérete mögött aggasztó tendencia rajzolódik ki.

A 28 fős elnökség

A kongresszuson elfogadott alapszabály-módosítás értelmében a Fidesz országos elnöksége 28 tagúra bővült. A testület a 20 vármegyei és fővárosi elnökből, az Országos Választmány elnökéből (Kövér László), a magyar (Gulyás Gergely) és az európai parlamenti (Deutsch Tamás) frakcióvezetőből, valamint a pártelnökből (Orbán Viktor) és a négy alelnökből (Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár, Kreicsi Bálint) áll.

A vármegyei elnökök névsora

A Havasi Bertalan kommunikációs igazgató által közölt névsor szerint a vármegyei elnökök között olyan ismert nevek szerepelnek, mint:

- Bács-Kiskun: Zsigó Róbert
- Baranya: Nagy Csaba
- Békés: Erdős Norbert
- Borsod: Tállai András
- Budapest: Szatmáry Kristóf
- Csongrád-Csanád: Czirbus Gábor
- Fejér: Varga Gábor
- Győr-Moson-Sopron: Gyopáros Alpár
- Hajdú-Bihar: Papp Zsolt
- Heves: Horváth László
- Jász-Nagykun-Szolnok: Hubai Imre
- Komárom-Esztergom: Czunyiné Bertalan Judit
- Nógrád: Balla Mihály
- Pest: Szűcs Lajos
- Somogy: Gelencsér Attila
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: Tilki Attila
- Tolna: Csibi Krisztina
- Vas: V. Németh Zsolt
- Veszprém: Hegedűs Barbara
- Zala: Cseresnyés Péter

Négy győztes, tizenhat vesztes

A listán szereplők közül mindössze négyen – Gyopáros Alpár, Balla Mihály, Tilki Attila és V. Németh Zsolt – jutottak be az április 12-i választáson egyéni választókerületükből az Országgyűlésbe. A többiek, köztük olyan ismert politikusok, mint Zsigó Róbert, Tállai András, Szűcs Lajos vagy Gelencsér Attila, vereséget szenvedtek a Tisza Párt jelöltjeivel szemben. A bukott jelöltek aránya így meghaladja a 80 százalékot.

A megújulás ígérete

Orbán Viktor a kongresszuson arról beszélt: „Mire lehullanak a falevelek, a megújult Fidesznek készen kell állnia.” A párt az alapszabály-módosítással a választókerületi rendszert megszüntette, és a szervezetét az önkormányzati struktúrához igazította. A lépés elméletben a helyi közösségek megerősítését szolgálná, ám a gyakorlatban a régi, bukott politikusok kapnak új esélyt. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a választók által elutasított arcokkal lehet-e újraépíteni a pártot?

A tét

A Fidesz jelenlegi helyzetét jól mutatja a Publicus Intézet májusi közvélemény-kutatása, amely szerint a biztos szavazó pártválasztók 73 százaléka a Tiszára voksolna, míg a Fidesz csupán 20 százalékot kapna. A régi arcokkal való megújulás így nemcsak stratégiai kérdés, hanem a párt jövőjének záloga is. Vajon a bukott politikusokkal akarja a Fidesz visszaszerezni a választók bizalmát? A következő hónapok megmutatják, hogy ez a stratégia működhet-e, vagy a pártnak radikálisabb változásokra van szüksége.