Az április 23-i ülés és az első gyanú

Barán László szerdán ült az NKA Bizottság ülésén, ahol a szakmai kollégiumok 2025. évi munkájáról szóló beszámolókat hallgatták meg. A KKPIK képviselője — amely szervezet Hankó Balázs kulturális miniszter által hozta létre — mindössze két programcsoportot emelt ki: a Jókai-emlékévet és a Márai-évfordulót. Az ülés után azonban a sajtóban megjelent értesülések azt mutatták: a valóság sokkal összetettebb.

"Azt ülést követően megjelent sajtóértesülésekből világossá vált, hogy a kollégium beszámolója messze nem fedte le a KKPIK támogatási döntéseinek széles körű spektrumát, így az súlyosan hiányos s éppen ezért megtévesztő képet adott a Bizottság számára a KKPIK éves munkájáról" — írta Baán levelében, amely az Index birtokába jutott.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója nem várta meg a további fejleményeket. Már április 24-én írásbeli indítványban kérte az NKA alelnökét, hogy terjessze szavazásra a beszámoló visszavonását és megfelelő kiegészítését. Az alelnök ezt megtette — de az NKA vezetése nem lépett az ügyben.

A függetlenség illúziója

Barán levelének kulcsmondata az intézmények függetlenségének kérdésére világít rá. A KKPIK teljesen függetlenül hozta meg döntéseit az NKA Bizottságától, és a bizottság tájékoztatást sem kapott róluk. Ez azonban nem felmentés — hanem az intézményi felelősség szétforgácsolódásának esete.

Mikor az NKA honlapjára kikerült a KKPIK által megítélt támogatások felsorolása, világossá vált: számos, nemegyszer kiemelt összegű támogatás nem felelt meg az NKA alapvető céljainak és szellemiségének. A lista között voltak fideszes képviselők választások előtti vurstlijainak finanszírozása, valamint 17 millió forintos támogatás a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadására.

Barán nem tudott tovább vállalni felelősséget. "Noha a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma valamennyi döntését az NKA Bizottságától teljesen függetlenül hozta meg, s azokról a bizottság tájékoztatást sem kapott, az így kialakult helyzetben nem tudom felelősséggel tovább vállalni a bizottsági munkát, így annak tagságáról – ahogy azt már Alelnök úrnak megküldött indítványomban is előre jeleztem – mai hatállyal lemondok" — írta.

Az ideiglenes kollégium és a szokásos eljárás megkerülése

A KKPIK szerkezete önmagában is figyelemre méltó. Hankó Balázs leköszönő kulturális és innovációs miniszter által felállított kollégiumban nem szakmai szereplők ültek, hanem Ughy Attila korábbi fideszes polgármester (XVIII. kerület) és két minisztériumi alkalmazott. Ez az összetétel már önmagában azt jelzi: nem a szokásos NKA-eljárásról van szó.

A Nemzeti Kulturális Alap normál működésében a bizottság felügyeli a kollégiumok munkáját, és a támogatási döntésekről tájékoztatást kap. A KKPIK azonban ezt a folyamatot megkerülte. Az ideiglenes kollégium függetlenül hozta meg döntéseit, és az NKA Bizottság — amely az intézmény legfontosabb döntéshozó szerve — csak akkor értesült a támogatások egy részéről, amikor már nyilvánossá váltak.

Az intézmények belülről felismert válsága

Barán lépése szimbolikus jelentőséggel bír. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója nem egy politikus, aki pártos okokból támadja a kormányzatot. Ő egy intézményi vezető, aki a saját szakterületén működik, és aki az NKA Bizottságban is a kulturális érdekeket képviseli. Amikor ő lemondott, azt jelzi: az intézmény belülről is felismerte a válságot.

Barán nem azt mondta, hogy a KKPIK döntéseit nem szereti. Azt mondta, hogy a döntésekről nem kapott tájékoztatást, és hogy az eljárás megsértette az NKA alapvető működési szabályait. Ez az intézményi felelősség kérdése — nem pedig politikai preferencia.

A főigazgató már egy héttel a botrány kirobbanása előtt indítványozta a beszámoló visszavonását. Az NKA vezetése azonban nem lépett az ügyben. Ez azt jelzi: az intézmény vezetése nem volt hajlandó szembenézni a saját szabályainak megsértésével.

A nagyobb kérdés

Barán lemondása után felmerül a kérdés: hogyan működhet egy kulturális alap, ha az intézmény vezetése nem képes vagy nem hajlandó biztosítani az átláthatóságot? Az NKA célja a magyar kultúra támogatása — de ha a támogatások titokban osztódnak ki, és az intézmény bizottsága nem kap tájékoztatást, akkor az alap legitimációja sérül.

Barán lépése azt mutatja: még az intézmény belülről is vannak, akik ezt felismerik. A kérdés az, hogy az NKA vezetése képes-e vagy hajlandó-e ezt a válságot kezelni — vagy az intézmény továbbra is a politikai döntések végrehajtó szerveként fog működni.