A döntés időzítése: két nappal a választás előtt

Április 10-én, mindössze két nappal az országgyűlési választás előtt az Energiaügyi Minisztérium 2,992 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a Civil út Alapítványnak. Az alapítványt 2024 óta Vári Attila (Fidesz korábbi pécsi polgármesterjelöltje, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó) vezeti. A támogatást a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében nyújtották, a projekt célja „13 636 fő digitális kompetenciáinak fejlesztése országos lefedettséggel” – elsősorban hátrányos helyzetűek, idősek és fogyatékossággal élők képzése.

A pályázatot január végén nyújtották be, a döntés időzítése – a választás előtti utolsó munkanapok – azonban sokakban felveti a kérdést: vajon miért éppen akkor született meg a pozitív elbírálás? A kormányzati pályázati portál adatai szerint aznap több más pályázó számára is hoztak pozitív döntést, köztük egyházi szervezeteknek és más alapítványoknak. A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió közel 2 milliárd forintot, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány 3 milliárd forintot, a Katolikus Karitász 550 millió forintot kapott. A kormányzati pénzosztás mértéke és időzítése azonban a konzervatív értékeket vallók körében is aggodalomra ad okot: vajon a közpénzek elosztásánál a szakmai szempontok vagy a politikai kapcsolatok játszották a főszerepet?

A pénz útja bizonytalan

A kifizetés azonban egyelőre várat magára. Az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a Magyarországnak járó forrásokat, így a támogatásokat a hazai költségvetésből kellene előfinanszírozni. Az alapítvány a lapoknak azt nyilatkozta, hogy a pénzt még nem kapták meg. A projekt tervezett kezdése május elseje volt, befejezése 2029. január 31. – a késedelem azonban a program megvalósítását is veszélyeztetheti.

A támogatási összeg legnagyobb részét, több mint 75 százalékát bérekre és járulékokra fordítanák: három év alatt három régióban 169 főt foglalkoztatnának. Informatikai eszközökre és szoftverekre 8 százalékot, marketingre 2,51 százalékot terveznek. A pályázat szerint a képzési program az eszközhasználat, az elektronikus ügyintézés, az email-használat, az Ügyfélkapu és az EESZT alkalmazásának gyakorlati elsajátítását célozza, amihez az állam biztosít tananyagot.

Vári Attila és a vízilabda-szövetség ügye

Vári Attila neve nem először kerül a figyelem középpontjába. Korábban a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke volt, ahol utódja, Madaras Norbert (szintén olimpiai bajnok) megrendelt egy átvilágítást, amely súlyos gazdálkodási problémákat tárt fel. A jelentés szerint Vári vezetése alatt csaknem félmilliárd forint hiány keletkezett, pazarló beszerzéseket találtak, és az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz – a nyomozás jelenleg is folyamatban van. A 24.hu érdeklődésére az NNI azt válaszolta, hogy a Magyar Vízilabda Szövetséggel kapcsolatos eljárás továbbra is folyamatban van.

Az alapítvány körül több fideszes kötődésű szereplő is megjelenik. Korábban Ruttkay Réka vezette, akit Rogán Antal (Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője) környezetéhez kötnek. Vári munkatársa lett Vezér Tamás is, aki korábban a pécsi Fidesz-frakció sajtófelelőse és a vízilabda-szövetség operatív igazgatója volt.

A nagyobb kép: választás előtti pénzosztás

A Civil út Alapítvány támogatása nem elszigetelt eset. A választás előtti hónapokban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 80 milliárd forintot osztott szét különböző szervezeteknek, ebből 572 millió forint jutott a Vári Attila által vezetett alapítványnak. A Hankó Balázs (kultúráért és innovációért felelős miniszter) által felügyelt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is több tízmillió forintot juttatott Fidesz-közeli szervezeteknek. A kormányzati pénzosztás mértéke és időzítése a konzervatív értékeket vallók körében is aggodalomra ad okot: vajon a közpénzek elosztásánál a szakmai szempontok vagy a politikai kapcsolatok játszották a főszerepet?

A választás előtti milliárdos támogatások sora arra utal, hogy a Fidesz-kormány az utolsó pillanatban is igyekezett kegyeket osztani. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány mit kezd ezekkel a kötelezettségvállalásokkal – és hogy a magyar adófizetők pénzéből előfinanszírozott projektek valóban elérik-e a kitűzött célokat, vagy csupán a politikai kapcsolatok ápolását szolgálják.