Egy márciusi délután a XX. kerületben
2025. március 27-én, a délutáni órákban a XX. kerület egyik forgalmas pontján a Tisza Párt önkéntesei aláírást gyűjtöttek. Egy általuk felállított pavilonnál álltak, az egyik helyi üzletsor előtti járdaszakaszon. A kampányidőszak hevében ez nem volt szokatlan látvány – a pártok ilyenkor mindenhol igyekeznek megszólítani a választókat.
Aztán megjelent egy 56 éves férfi. A helyszínen lévők szerint a férfi az üzletsor egyik tulajdonosa volt. Odament az aktivistákhoz, és a kezdetektől erőszakosan, hangosan és trágár módon kezdett el viselkedni. „Takarodjatok innét, büdös kommunista gecik vagytok” – kiabálta. Majd megfogta, odébb lökte és megrúgta a pavilont, miközben folyamatosan fenyegette a sértetteket.
Az esetről videófelvétel is készült. A felvételen a férfi azt nehezményezi, hogy a Tisza Párt standja az üzlete elé került. „Hívhatsz te akárkit, idehívok én kétszáz embert, azt’ megbaszlak, te köcsög!” – hangzik el a felvételen.
A vádemelés: közösség tagja elleni erőszak
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a napokban vádat emelt a férfival szemben. A vád: négy rendbeli közösség tagja elleni erőszak kísérlete. Az ügyészség indítványozta, hogy a férfit próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítéljék, helyezzék pártfogó felügyelet alá, és kötelezzék csoportos vagy közösségi foglalkozáson való részvételre.
A vádirat szerint a férfi azért támadt, mert „ideológiai nézetkülönbsége miatt” el akarta érni az aktivisták távozását. A férfi a bűncselekményeket beismerte és megbánást fejezett ki.
A politikai reakció: Magyar Péter és a „rohamosztagos” narratíva
Az esetről készült videót Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) osztotta meg a közösségi médiában. A posztban azt írta: „a poloskázó Orbán Viktor rohamosztagosa most Budapesten támadta meg, gyerekek előtt (!) a TISZA önkénteseit. Ez a fideszes békeharc…”
Magyar Péter szavai jól mutatják, hogy a politikai erők hogyan használják fel az ilyen eseteket a saját narratívájuk erősítésére. A Tisza Párt elnöke egyértelműen a Fideszhez kötötte a támadást, bár a vádiratban nem szerepel, hogy a férfi bármilyen párthoz kötődne. A férfi a Telex szerint Seres Zoltán meggyilkolt vállalkozó embereként ismert – ez azonban nem jelenti azt, hogy politikai hovatartozása lenne.
A társadalmi béke határai
Az eset rávilágít egy mélyebb problémára: a magyar társadalom polarizáltságára. A választási kampányok során a politikai indulatok gyakran csapnak át erőszakba. A mostani esetben egy vállalkozó úgy érezte, hogy joga van fizikai erőszakkal eltávolítani a politikai aktivistákat az üzlete elől. Pedig a közterület mindenkié – a politikai véleménynyilvánítás joga pedig alkotmányos alapjog.
A Vonalban szerint a mostani vádemelés azt üzeni: a közéleti vitákban a törvényességnek és az emberi méltóságnak kell érvényesülnie, nem az indulatoknak. A társadalmi békét nem lehet erőszakkal helyreállítani – a konfliktusokat a jogállam keretei között kell kezelni. A felfüggesztett börtönbüntetés és a pártfogó felügyelet lehetőséget ad a férfinak, hogy belássa: a politikai nézetkülönbségek nem jogosítanak fel erőszakra.
Következtetés
A történet tanulsága egyszerű: a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. A demokrácia azt jelenti, hogy a véleményünket szabadon kifejezhetjük, de tiszteletben kell tartanunk mások jogait is. Aki ezt nem teszi, annak számolnia kell a jogkövetkezményekkel. A mostani vádemelés ezt az üzenetet erősíti – és ez minden politikai oldal számára elfogadható kell, hogy legyen.