Visszavonulás helyett előléptetés
Április 20-án, a Tisza Párt kihelyezett frakcióülésén Tóth Péter, a párt kampányfőnöke bejelentette: nem vállal hivatalos pozíciót a kormányban. A frakcióülés résztvevői felállva tapsolták meg. Tóth akkor úgy fogalmazott: visszavonul a közélettől, a civil életben folytatja tovább. Alig három héttel később, május 13-án azonban Magyar Péter miniszterelnök Ópusztaszeren, az első kormányülés után tartott sajtótájékoztatón bejelentette: Tóth Péter lesz a Tisza-kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója.
A döntés meglepetésként érte a közvéleményt. Tóth Péter ugyanis nem rendelkezik nemzetbiztonsági vagy hírszerzési tapasztalattal. A kampányfőnöki munkáját ugyanakkor Magyar Péter szerint kiemelkedően végezte: „a világ legjobb kampányát vezette” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Tóthnak „elképesztő tehetsége van közösségek vezetéséhez, szigorú elszámoláshoz, kreatív, az egyik legjobb vezető, akit valaha megismertem.”
A miniszterelnök elmondása szerint ő győzködte Tóthot, hogy vállaljon valamilyen pozíciót. „Bár Tóth korábban bejelentette, hogy visszavonulna, én győzködtem, hogy vállaljon valamilyen pozíciót” – mondta Magyar. A kormányzatra rálátó források a Telexnek azt mondták: Tóth bizalmi ember, és Magyar elég erősnek tartja ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a számára új területtel.
Mit csinál egy nemzetbiztonsági főtanácsadó?
A nemzetbiztonsági főtanácsadó feladata a három titkosszolgálat – az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – munkájának koordinálása. A Tisza-kormányban a szolgálatok visszakerülnek a szakminisztériumokhoz: az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz, a katonai szolgálatok a Honvédelmi Minisztériumhoz, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügyminisztériumhoz. Ezt megelőzően, 2022-től a polgári titkosszolgálatok Rogán Antal miniszter Miniszterelnöki Kabinetirodája alá tartoztak.
A Telex forrásai szerint Tóth Péter „első az egyenlők között” lesz a szolgálatok irányításában – vagyis nemcsak koordinál, hanem valódi döntési jogkörrel rendelkezik. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint Tóth felel a nemzetbiztonsági, honvédelmi és rendvédelmi tevékenységek koordinálásáért, valamint a védelmi és biztonsági feladatok összehangolásáért.
A nemzetbiztonsági igazgatás 2016-tól kezdett átalakulni. Az addig széttagolt struktúra akkor indult el a központosítás, az úgynevezett „egycsatornás” információs modell felé. Ennek első állomása a 2016-ban létrehozott Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) volt, amit eredetileg fúziós központnak szántak. Noha a TIBEK célja az információk összehangolása volt, a gyakorlatban csak a rendészeti és belbiztonsági adatokra korlátozódott a hatásköre, miközben a polgári és katonai hírszerzés elkülönülten működött tovább. Ezt a hiányosságot próbálták orvosolni a nemzeti információs államtitkár (NIÁT) posztjának létrehozásával. Gyökeres fordulat 2022-ben, az ötödik Orbán-kormány megalakulása után történt, amikor a polgári titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá kerültek. A kormány ekkor szüntette meg a TIBEK-et, és helyette létrehozta a Nemzeti Információs Központot (NIK), amely kiterjesztett jogkörökkel rendelkező nemzetbiztonsági csúcsszervvé vált.
Pártkatona vagy szakember?
A 444 újságírója a sajtótájékoztatón rákérdezett: nem aggályos-e, hogy egy párt kampányfőnöke irányítja a titkosszolgálatokat? Magyar Péter válasza határozott volt: „Tóth Péter ugyanolyan magyar állampolgár, mint bármelyikük. Eddig is voltak nemzetbiztonsági főtanácsadói a leköszönő miniszterelnöknek, akik sokkal több szálon kötődtek a Fideszhez, mint Tóth Péter a Tiszához.”
A miniszterelnök szerint Tóth nem tagja a Tiszának, csak „technikai vezetőként” vett részt a kampányban. „Ő egy szakmai feladatra vállalkozott – bármilyen furcsának is hangzik ez egy kampányfőnöknél” – tette hozzá. A garanciákról pedig azt mondta: „A garancia le van írva a törvényekben. Ha valaki a magyar kormányt, a magyar nemzetet szolgálja, akkor őket szolgálja. Ha nem így tesz, nagyon súlyos bűncselekményt követ el.”
Magyar Péter arra is kitért, hogy Tóth nem párttag, és csak valamivel több mint egy éve csatlakozott a Tiszához. „Még véletlenül sem keverném össze az ő helyzetét mondjuk Orbán Balázs helyzetével” – mondta a miniszterelnök, utalva az előző kormány volt nemzetbiztonsági főtanácsadójára.
Tét: a titkosszolgálatok függetlensége
A kinevezés kapcsán felmerül a kérdés: vajon a Tisza-kormány valóban meg tudja szüntetni a titkosszolgálatok pártpolitikai kiszolgáltatottságát? Magyar Péter ígéri: a szolgálatok „semmilyen pártérdeket ne szolgáljanak”. Ugyanakkor az, hogy a kampányfőnök – aki a párt győzelméért felelt – most a titkosszolgálatok koordinátora lesz, aggodalomra adhat okot.
A konzervatív oldalról többen is hangoztatják: a lojalitás önmagában nem elég egy ilyen érzékeny poszton. A nemzetbiztonsági munka szakértelmet, tapasztalatot és politikai semlegességet kíván. Tóth Péternek egyelőre csak az utóbbit kell bizonyítania.
A történelmi párhuzamok sem elhanyagolhatók. 2002 után a baloldali kormányok szintén átszervezték a titkosszolgálatokat, és politikai kinevezésekkel töltötték fel a vezető pozíciókat. Az akkori gyakorlatot sokan bírálták – most a Tisza-kormány hasonló útra léphet. A kérdés az: vajon a „rendszerváltás” jegyében meghozott döntések valóban a szakmaiságot erősítik, vagy csupán a politikai kontroll új formáját jelentik?
Következtetés
Tóth Péter kinevezése a Tisza-kormány egyik első, nagy horderejű személyi döntése. A kampányfőnökből nemzetbiztonsági főtanácsadóvá válás útja rövid volt, de annál meredekebb. Magyar Péter a lojalitásra és a tehetségre helyezte a hangsúlyt – a szakmai tapasztalat hiányát a törvényi garanciákkal kívánja pótolni.
A következő hónapokban kiderül: vajon Tóth Péter valóban képes lesz-e ellátni ezt a kényes feladatot, vagy a politikai kinevezés újabb fejezetet nyit a magyar titkosszolgálatok pártpolitikai kiszolgáltatottságának történetében. A tét nem kicsi: a nemzetbiztonság és a szolgálatok függetlensége.