A becsapódás éjszakája
Péntek hajnalban, nem sokkal négy óra után a romániai Galac (Galați) városának csendes lakónegyedében egy orosz gyártmányú Geran drón csapódott egy tízemeletes panelház tetejébe. A becsapódás robbanást és tüzet okozott a tizedik emeleten, a drón teljes robbanótöltete felrobbant. A tüzet a katasztrófavédelem később eloltotta, de addigra két ember megsérült, mintegy hetven lakót evakuáltak az épületből.
A román hatóságok tájékoztatása szerint egy nőt és gyermekét könnyű sérülésekkel szállítottak kórházba, két másik személyt pánikroham miatt láttak el a helyszínen. Raed Arafat belügyminiszter-helyettes elmondta: a drón két lépcsőházat érintett, és öt autót rongált meg. Az épületből mintegy hetven embert evakuáltak.
Ez volt az első eset, hogy orosz drón sűrűn lakott területen csapódott be és okozott sérüléseket Romániában – sőt, az első olyan eset, hogy orosz támadás közvetlenül sérülést okozott NATO-tagállamban. (A korábbi lengyel esetről kiderült, hogy ukrán légvédelmi rakéta okozta a halálesetet.)
A katonai válasz hiánya
A román védelmi minisztérium közlése szerint a drón az ukrajnai Izmail kikötő elleni orosz támadás során tévedhetett román területre. A hatóságok két F–16-os vadászgépet és egy katonai helikoptert riasztottak, a pilóták engedélyt kaptak a drónok lelövésére, de végül nem avatkoztak be. Bár a román jog békeidőben is lehetővé teszi a drónok lelövését, ha emberélet vagy vagyon kerül veszélybe, Románia eddig még nem élt ezzel a lehetőséggel.
Azóta, hogy Oroszország megkezdte a Duna túloldalán fekvő ukrán kikötők támadását, már 28 alkalommal sértették meg orosz drónok Románia légterét, és 47 alkalommal találtak dróntörmeléket az ország területén. A mostani eset rávilágít: a védelem rendszere nem működik megfelelően, és a polgárok biztonsága kérdésessé vált.
A magyar vezetés megosztott
A magyar politikai vezetés is reagált az incidensre, de a hangsúlyok élesen eltértek.
Orbán Viktor volt miniszterelnök a Facebookon fejezte ki együttérzését: „Együttérzünk a szomszédos Romániát ért dróntámadás sérültjeivel. Az incidens megerősíti, hogy a háború közvetlen veszélyt jelent a szomszédos országokra.” Hozzátette: arra szólítja fel a kormányt, hogy az „előző kormány által kialakított semlegességi politikát tartsa fenn, és egyetlen lépést se tegyen a háborúpárti Európa irányába”.
Magyar Péter miniszterelnök ezzel szemben határozottan elítélte a támadást. Bejegyzésében hangsúlyozta: „Magyarország a leghatározottabban elítéli a Romániában sérüléseket is okozó orosz dróntámadást.” Szerinte az eset rávilágít arra, hogy Európa és a NATO egysége ma fontosabb, mint eddig bármikor. A kormányfő szolidaritását fejezte ki Romániával, és támogatja az eset teljes körű kivizsgálását.
A két álláspont közötti különbség jól mutatja: a magyar politikai elit továbbra is megosztott abban, hogyan viszonyuljon az ukrajnai háborúhoz és annak közvetlen következményeihez. Míg Orbán Viktor a semlegesség fenntartását szorgalmazza, addig Magyar Péter a NATO-szolidaritást és a határozott fellépést hangsúlyozza.
Nemzetközi reakciók
Az incidens nemzetközi visszhangot váltott ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en reagált: „Oroszország háborúja egy újabb határt lépett át. Egy orosz drón behatolt Románia sűrűn lakott területére, és civileket sebesített meg. Az EU területén.” Hozzátette: az EU tovább erősíti biztonsági és elrettentő erejét, és készítik elő a 21. szankciós csomagot.
A NATO szóvivője, Allison Hart közölte: „Elítéljük Oroszország felelőtlen magatartását, és a NATO továbbra is erősíteni fogja védelmi képességeit mindenféle fenyegetés ellen, beleértve a drónokat is.” Mark Rutte NATO-főtitkár kapcsolatban áll a román hatóságokkal.
Alexander Stubb, Finnország elnöke is reagált: „Oroszország újabb határt lép át az Ukrajna elleni háborújában. Finnország szövetségesének, Romániának az oldalán áll, és továbbra is támogatja Ukrajnát az önvédelemben.” Christian Stocker osztrák kancellár szerint az orosz dróncsapás újabb veszélyes eszkalációt jelent, és teljességgel elítélendő.
A kérdés: merre tovább?
A galaci incidens nem előzmény nélküli: április végén már egy másik dróncsapás is történt a városban, akkor azonban senki nem sérült meg. A mostani eset azonban új szintre emeli a feszültséget: egy NATO-tagállam polgárai szenvedtek sérüléseket egy orosz támadás következtében.
A román államfő, Nicusor Dan kijelentette: Románia nem fogja eltűrni, hogy Oroszország Ukrajna ellen vívott agressziós háborúja átterjedjen az állampolgáraira. Arra kérte a külügyminisztériumot, hogy haladéktalanul készítse elő a megfelelő intézkedéseket.
A kérdés most az: vajon meddig lehet fenntartani a semlegesség politikáját, amikor a háború már a szomszédban kopogtat? És vajon a NATO képes-e megvédeni tagállamait a drónokkal szemben, amikor a román légierő sem tudta megakadályozni a becsapódást? A galaci lakók számára ezek a kérdések már nem elméletiek – a saját bőrükön tapasztalták, hogy a háború nem áll meg a határoknál.