Példátlan csapás Szentpétervárra
Június 7-én hajnalban több mint 140 ukrán drón csapódott be Szentpétervár és a Leningrádi terület felett – az orosz hatóságok „példátlan támadásnak” nevezték az akciót. A városban éppen a nemzetközi gazdasági fórumot tartották, amelyre a világ számos országából érkeztek vendégek. Szentpétervár polgármestere, Alekszandr Beglov arra szólította fel a lakosokat, hogy maradjanak otthon – ez utoljára 2022-ben, a teljes körű orosz invázió kezdetén történt meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán jelentette be, hogy csapataik orosz fegyverraktárakat és a kronstadti haditengerészeti bázist vették célba. „Az ellenséges haditengerészet fegyverraktárait és egy kronstadti bázist” – írta, hozzátéve, hogy a drónok ezer kilométert tettek meg a célpontokig. A támadást „igazságos válasznak” nevezte az orosz légitámadásokra.
Diplomáciai zsákutca
A dróntámadás egy nappal azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a szentpétervári fórumon elutasította Zelenszkij közvetlen tárgyalási javaslatát. Putyin szerint jelenleg nincs értelme a találkozónak, és megismételte: Oroszország csak akkor fejezné be a háborút, ha eléri céljait. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn tovább élezte a hangot: „Udvarias emberek ilyet nem tesznek” – mondta Zelenszkij levelére utalva. Lavrov szerint Ukrajnának nincs szüksége tárgyalásokra, a háború kimenetele az orosz katonákon múlik.
Olajfinomítók és petrolkémiai üzemek lángokban
A támadássorozat nem korlátozódott Szentpétervárra. A Krasznodari területen lévő Afipszkban egy olajfinomító gyulladt ki egy drón lezuhanó roncsaitól – a lángokat néhány óra alatt elfojtották, de két ember megsérült. Krasznodar városában drón roncsai zuhantak egy lakóházra, ahol tűz keletkezett. A szamarai területen egy petrolkémiai üzem is lángba borult, csakúgy, mint Nyizsnyekamszkban egy szintetikugumi-gyár – ez utóbbi több mint 1200 kilométerre található az ukrán határtól.
Az ukrán hadsereg egyre nagyobb mértékben támaszkodik hazai gyártású drónokra, amelyekkel egyre mélyebben képes behatolni Oroszország területére. Az egyik ukrán drónegység parancsnoka a BBC-nek azt mondta: „Oroszországban úgy repülünk, mintha a saját területünk lenne. Szinte nincs ellenállás, nem nehéz eltalálni a célpontot.”
Civil áldozatok és kulturális károk
A támadásoknak civil áldozatai is vannak. Belgorod megyében az elmúlt nap folyamán 78 ukrán támadás következtében egy civil életét vesztette, tíz pedig megsebesült. Szevasztopolban öt helyen okoztak tüzet ukrán drónok – a Franz Roubaud Szevasztopol védelme 1854-1855 című panorámaképének épített múzeumban is tűz ütött ki. A lángoló épületből sikerült kimenteni a festmény néhány részletét, de azokban súlyos károk keletkeztek.
A háború új szakasza
A dróntámadások párhuzamosan zajlanak a frontvonali harcokkal. A megszállt kelet-ukrajnai Luhanszk régióban a Moszkva által beiktatott hatóságok két autópályán felfüggesztették a buszközlekedést az orosz logisztikát érő ukrán dróntámadások miatt. A donyecki Zuhresz hőerőművét is találat érte.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem az éjszaka folyamán 330 ukrán drónt semmisített meg 13 régió, valamint az Azovi- és a Fekete-tenger fölött. Több városban, köztük Moszkvában, korlátozták a repülőgépek forgalmát.
A konfliktus eszkalációja aggasztó: a harcok immár nemcsak a frontvonalon, hanem Oroszország mélyén is zajlanak. A diplomáciai lehetőségek kimerültek, a felek egyre mélyebbre süllyednek a háborúba. A magyar külpolitika számára ez a helyzet különös kihívást jelent: miközben a kárpátaljai magyar közösséget is érik orosz dróntámadások, a Tisza-kormány külpolitikai orientációja – amely Ukrajna és a Nyugat felé fordul – egyre inkább megkérdőjeleződik. Vajon meddig lehet egyensúlyozni a szuverenitás és a nemzetközi elvárások között?