A bizottsági ülés: számok és kérdések
Szerda délelőtt a Parlamentben a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tagjai elé került a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös költségvetési elszámolása. A bizottság hét nem és öt igen szavazattal elutasította a törvényjavaslatot, ami azt jelenti, hogy az NMHH-nak újra be kell nyújtania a beszámolót.
Az ülésen Koltay András, az NMHH elnöke ismertette a hatóság alá tartozó MTVA gazdálkodását. Elmondása szerint az MTVA-nak 2025-ben 155,1 milliárd forint költségvetési és 6,9 milliárd forint kereskedelmi bevétele volt, míg az összes kiadás 157 milliárd forintot tett ki. A számok hallatán a Tisza Párt képviselői azonnal kérdésekkel ostromolták Koltayt.
Dicső Viktória (Tisza Párt) azt firtatta, mi indokolja a magas kiadásokat, példaként hozva fel, hogy az RTL Magyarország nagyjából évi 60 milliárd forintból gazdálkodik. Koltay szerint félrevezető a közmédiát a kereskedelmi tévékhez hasonlítani, hiszen a közmédia olyan műsorokat is gyárt, amiket a kereskedelmi csatornák nem. Polgár György (Tisza Párt) kérdésére válaszolva Koltay arról is beszélt, hogy az NMHH-nál olyan szakembereket alkalmaznak, akikből nagyon kevés van az országban, ezért magasak a jutalmak.
Bujdosó Andrea (Tisza Párt frakcióvezetője) szerint az is probléma, hogy a beszámoló nem tartalmaz minden információt: a dologi és a személyi jellegű kiadásokról mindössze egy egyoldalas dokumentumot kaptak a bizottság tagjai. Koltay úgy látja, kollégái „erős kézzel” figyelik a költségvetést, a Médiatanács tagjainak bérét pedig a médiatörvényben állapították meg, így nekik nincs is mozgásterük.
Politikai háttér: a Tisza-kormány és az NMHH viszonya
Koltay András személye az új kormány hivatalba lépése óta politikai vita tárgya. Az NMHH elnökét még 2021-ben nevezték ki a tisztségre, és mandátuma 2030. december végéig szól. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a választás utáni győzelmi beszédében Koltayt is azok között a közjogi és intézményi vezetők között említette, akiknek távozni kellene.
A kérdésre az NMHH akkori reagálásában úgy fogalmazott: „az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait”, és „politikai nyilatkozatokról nem foglal állást”. A hatóság válaszában arra is felhívta a figyelmet, hogy az NMHH elnökének kinevezése jogszabály alapján kilenc évre, 2030 decemberéig szól.
A bizottság szerdai elutasító szavazása nem jár közvetlen jogkövetkezménnyel az NMHH működésére – a hatóság a tényleges költségvetési gazdálkodását ettől függetlenül lebonyolította, az elszámolás bizottsági elfogadása parlamenti formaérvényesség kérdése. A szavazás ugyanakkor egyértelmű jelzés a kormánytöbbség részéről, hogy a Magyar Péter által vezetett új kormányzat és az NMHH jelenlegi vezetése közötti politikai feszültség az intézmény költségvetési kapcsolataiban is megjelenik.
Mit jelent ez a közmédia jövőjére?
A közmédia finanszírozása évek óta vita tárgya. Az MTVA 2025-ös 157 milliárd forintos kiadása magasabb, mint a legnagyobb kereskedelmi csatornák költségvetése, ugyanakkor a közmédia feladatai is eltérőek: olyan műsorokat gyárt, amelyeket a piaci szereplők nem – például hírműsorokat, kulturális tartalmakat, gyermekműsorokat és regionális adásokat.
A Tisza Párt képviselői az átláthatóság hiányát kifogásolták, és a beszámoló elutasításával jelezték: a jövőben szigorúbb ellenőrzést várnak el a médiahatóságtól. Az NMHH-nak a következő benyújtásra a bizottság elnökségével külön kell egyeztetnie az időpontról.
A kérdés az, hogy a politikai nyomásgyakorlás meddig terjedhet anélkül, hogy az NMHH függetlensége sérülne. Az Alaptörvény garantálja a hatóság önállóságát, de a parlamenti többség eszközei – mint a költségvetési beszámoló elutasítása – finom, de határozott jelzést küldenek. A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány a médiahatóság teljes megújítására törekszik-e, vagy a jelenlegi vezetéssel való együttműködésre.