A prototípus összeomlása — és az időzítés jelentősége
Csütörtökön bejelentette lemondását a Böszörményi-Nagy Gergely vezette Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány (MOME) teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága. A testületek levélben értesítették az egyetem szenátusát, hogy "felkérésünk hatodik évfordulójával testületileg befejezi a munkáját" és felajánlja alapítói jogait az újonnan felálló felsőoktatási minisztériumnak.
A bejelentés időzítése nem véletlen. Csupán két és fél héttel a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után történt. Böszörményi-Nagy és Fellegi Tamás felügyelőbizottsági elnök levele hosszan taglalta a modellváltás vélt előnyeit és a kuratórium eredményeit — azt írták, hogy az elmúlt hat év eredményeire "jó szívvel tekinthetünk vissza" —, de a végső üzenet egyértelmű volt: a játéknak vége, és az új kormányzat előtt tiszta lap.
Ez nem csupán egy intézmény belső konfliktusának lezárása. Ez a Fidesz-közeli vezetés taktikai visszavonulása az új politikai helyzet előtt.
Hogyan jutottunk ide? A modellváltás története
A MOME 2020-ban volt az első magyar egyetem, amely a modellváltás mellett döntött. Ez azt jelentette, hogy az állam helyett egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) lett az egyetem fenntartója és tulajdonosa. Az intézmény formálisan kikerült az állami felsőoktatás köréből, de a valódi irányítás a kuratórium kezébe került.
A modell később számos más hazai egyetem is követte. Mára a felsőoktatási intézmények túlnyomó többsége ilyen formában működik. Ez egy szisztematikus átalakulás volt — az állam formálisan kihátrált a magyar felsőoktatásból, de közben a fenntartóvá tett alapítványok kuratóriumait politikailag jól bekötött személyekből töltötte fel.
A KEKVA-modell azonban nem volt semleges intézmény. Az újonnan létrehozott kuratóriumok szép számmal töltődtek fel fideszes politikusokkal vagy hozzájuk szorosan kötődő személyekkel. Az akadémiai szabadság megsértésének gyanúja miatt az Európai Bizottság eljárást indított, a modellváltó egyetemeket kizárták a nemzetközi Erasmus-programokból és a közös kutatási pályázatokból. Az EU a Magyarországnak szánt források visszatartásának egyik indoka is ez volt.
Böszörményi-Nagy Gergely és a "szellemi megújulás"
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal stratégiai vezetője és a Brain Bar jövőfesztiváljának alapítója, a Nézőpont Intézetben és az Orbán-kormány különböző minisztériumainak is dolgozó szakember lett a MOME kuratóriumának élére. Az ő vezetésével az egyetem a "Közép-Európa vezető kreatívipari és innovációs műhelyének" pozicionálódott.
De a gyakorlatban mit jelentett ez? Az egyetem szenátusa által javasolt intézeti vezetőket és rektort a kuratórium nem volt hajlandó kinevezni. Helyette saját jelöltjeit erőltette. Ez a gyakorlat azonban 2025-ben belső egyetemi lázadáshoz vezetett.
Az egyetemi forradalom és a visszakozás
2025-ben az oktatók és kutatók nyílt ellenállásba kezdtek. Az egyetemi szenátus, amely az oktatókat képviseli, szembefordult a kuratóriummal. Az ellenállás jelentős részben elérte céljait: a kuratórium kénytelen volt visszakozni.
Végül Kovács Csaba építész kapott megbízást rektorként — azt az embert, akit korábban még intézetvezetőnek sem volt hajlandó kinevezni. Ez egy szimbolikus vereség volt Böszörményi-Nagy számára. Az egyetemi oktatókat képviselő szenátus is átalakult, a kuratórium pedig azt követően már inkább csak a háttérből irányított.
Információk szerint az addig az egyetemi eseményeken rendszeresen megjelenő Böszörményi-Nagy Gergely az elmúlt egy évben már nem is igazán jelent meg személyesen az intézményben. A kuratórium vezetője gyakorlatilag visszavonult — de még mindig ott volt a formális struktúrában.
A tiszta lap és az új kormányzat
A MOME kuratóriumának lemondása így nem csupán egy intézmény belső konfliktusának lezárása. Ez a Tisza-kormány előtt tiszta lapot jelent. Az új felsőoktatási minisztérium gyakorlatilag tabula rasa előtt áll a MOME-nál.
A levélben Böszörményi-Nagy és Fellegi azt írták: "Kívánjuk, hogy a MOME és a hazai felsőoktatás — a számos ponton indokolt és időszerű változások mellett — megőrizhesse a modellváltás értékeit." Ez azonban csak szép szavak. A valódi üzenet az, hogy a Fidesz-közeli vezetés nem kívánta szembenézni az új kormányzattal.
A kérdés most az: vajon az új kormányzat visszaállítja-e az akadémiai szabadságot? Visszavonja-e a KEKVA-modellt? Vagy más formában folytatódik a politikai befolyás az egyetemeken?
A MOME esete azt mutatja, hogy az alapítványi modell — amely az állam formális kihátrálásának látszatát keltette — gyakorlatilag összeomlott. Az egyetemi közösség nem volt hajlandó elfogadni a politikai irányítást. Az EU kritikája pedig világosan mutatja: az akadémiai szabadság nem lehet politikai játszma.
A Tisza-kormány előtt most az a választás áll: visszaépíti-e az állami felsőoktatást, vagy új formában folytatódik a politikai befolyás. A MOME lemondása azt sugallja, hogy az első lehetőség felé mozdulnak — de a gyakorlat majd megmutatja, hogy valóban így lesz-e.