Orbán bukása és az izraeli pozíció megváltozása
Orbán Viktor választási veresége után Izrael elveszítette egyik legmegbízhatóbb szövetségesét az Európai Unióban. Az elmúlt 16 évben a magyar miniszterelnök többször is vétózta az Izraelt érintő uniós kezdeményezéseket – legutóbb februárban akadályozta meg az erőszakos ciszjordániai telepesek elleni szankciókat, amelyeket az EU 27 tagállamából 26 támogatott.
Ez a vétó nem volt egyedi. Orbán Viktor rendszeres gyakorlatként kezelte az Izrael-barát politikát, amit nem csak a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépési szándék mutatott, hanem az uniós szankciók elleni következetes ellenállás is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök számára Orbán a legmegbízhatóbb európai szövetséges volt – egy olyan vezető, aki nem csak szavakban, hanem konkrét vétójoggal is védte meg az izraeli kormányzat érdekeit.
Most azonban ez a helyzet alapvetően megváltozott. Az Orbán-kormány bukása egybeesik azzal, hogy Európa szerte érezhetően keményedik az Izraellel szembeni politikai hangulat. Friedrich Merz német kancellár "mélyen aggódik a palesztin területeken zajló események miatt", Olaszország pedig felfüggesztette az Izraellel kötött védelmi és technológiai megállapodást, miután Antonio Tajani külügyminiszter "elfogadhatatlannak" nevezte az izraeli támadásokat Libanonban.
Magyar Péter meghívása: diplomáciai paradoxon
Ebben a kontextusban érkezik Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) meghívása Benjamin Netanjahu (izraeli miniszterelnök) számára. A leendő magyar miniszterelnök az 1956-os forradalom 70. évfordulójára invitálta az izraeli kormányfőt – egy gesztus, amely az első pillantásra a baráti kapcsolatok fenntartásának szándékát mutatja.
Csakhogy van egy apró probléma: Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagja marad, amely 2024-ben háborús és emberiesség elleni bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen.
Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján ezt világossá tette. "A Tisza kormány feltett szándéka, hogy Magyarország tagja maradjon a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nem árultam semmiben zsákbamacskát. Ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és olyan ember lép a hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni" – fogalmazott a leendő miniszterelnök.
A kijelentés egyértelműen utal arra, hogy ha Netanjahu elfogadná a meghívást és ténylegesen Magyarországra utazna, őrizetbe kellene venni. Ez nem egy absztrakt jogi lehetőség, hanem konkrét nemzetközi kötelezettség: az ICC-tag államok kötelezettsége az elfogatóparancs alatt álló személyeket őrizetbe venni.
A magyarázat és a feltételezések
Magyar Péter arra hivatkozott, hogy minden állami vezetőt egységesen meghívott az 1956-os évforduló ünnepségére – nem Netanjahu az egyetlen meghívott. "Minden állami vezetőt, legyen miniszterelnök vagy elnök, mindenkit egységesen meghívtam az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára" – mondta.
A kérdésre, hogy konkrétan elmondta-e Netanjahunak az ICC-tagság jogi következményeit, Magyar azt válaszolta: "nem kell nekem mindent elmondom telefonon, feltételezve minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal." Ez a válasz azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Egyrészt azt sugallja, hogy Magyar feltételezi: Netanjahu tudja, hogy az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene. Másrészt azt is jelenti, hogy Magyar nem tartotta szükségesnek ezt a tényt telefonon tisztázni – ami diplomáciai szempontból meglehetősen szokatlan, ha valaki egy olyan személyt hív meg, akit potenciálisan letartóztatni kellene.
Bóka János kritikája és az ellentmondás
Bóka János (Tisza-kormány, európai uniós ügyekért felelős miniszter) kedden Facebook-oldalán közvetlenül kritizálta ezt az ellentmondást. "Ez most meghívás vagy nem?" – tette fel az alapvető kérdést.
Bóka szerint politikai döntés kérdése, hogy Magyarország újra csatlakozik-e az ICC-hez. A Tisza Párt kezdeményezheti a visszalépést, de erre sem uniós, sem nemzetközi kötelezettség nincs. Azonban Bóka személyesen nem tudna támogatni egy ilyen döntést, mert álláspontja szerint a bíróság működésében politikai szempontok is megjelennek, és "elveszítette morális iránytűjét".
A miniszter ellentmondásosnak nevezte azt is, ha egy, az ICC-hez csatlakozni kívánó politikai erő közben olyan személyt hívna meg Magyarországra, akit a Római Statútum alapján őrizetbe kellene venni. "Ha szándékában áll, miért hívja meg? Ha nem áll szándékában, miért csatlakozik?" – tette fel a kérdést.
Bóka szerint a visszacsatlakozás mögött az uniós elvárások is állhatnak, ami hatással lehet Magyarország és Izrael kapcsolatára: "nemcsak a szembenállásnak, az igazodásnak is van ára."
Az uniós nyomás és a szankciók
A meghívás diplomáciai feszültségét még jobban fokozza az uniós kontextus. Kaja Kallas (EU külügyi főképviselő) már jelezte: az új magyar kormány felülvizsgálhatja az Orbán-kormány izrael-barát álláspontját.
"Érdemes megvizsgálni ezeket a politikákat, és megnézni, hogy lesz-e új megközelítés" – mondta a brüsszeli diplomata. Ez a kijelentés nem véletlen: az EU 26 tagállama támogatja az erőszakos ciszjordániai telepesek elleni szankciókat, de Orbán vétójával eddig nem születhetett döntés. Az új magyar kormány felülvizsgálata ezt a blokkádot feloldhatja.
Másik lehetőség az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztése, amely a 2000-ben hatályba lépett és az EU és Izrael közötti kereskedelmi kapcsolatok alapját képezi. Ez az intézkedés eddig nem érte el a jóváhagyáshoz szükséges minősített többséget, de egy magas rangú uniós tisztviselő szerint elérheti a küszöböt, ha Olaszország feladja ellenállását.
Az izraeli reakció és a "meleg hangvétel"
Izraeli tisztviselők elismerik, hogy Orbán távozása rontja Izrael uniós pozícióit. Azonban Jeruzsálem továbbra is "barátként" tekint Magyarországra. Izraeli közlések szerint Magyar és Netanjahu a választások után "meleg hangvételű" telefonbeszélgetést folytattak, és megállapodtak abban, hogy külügyminisztereik hamarosan találkoznak.
Ez az izraeli optimizmus azonban nem teljesen megalapozott. Magyar Péter korábban azt mondta, hogy szeretné megőrizni a Magyarország és Izrael között fennálló különleges kapcsolatot, és hogy "zéró tolerancia lesz az antiszemitizmussal szemben". Azonban azt is kijelentette: "nem tudja garantálni, hogy Magyarország továbbra is megakadályozza az Izraellel kapcsolatos uniós döntéseket".
Ez a megfogalmazás kulcsfontosságú: az Orbán-kormány nem csak támogatta Izraelt, hanem aktívan blokkálta az ellene irányuló uniós lépéseket. Az új kormány nyilvánvalóan nem kíván ilyen szerepet játszani.
A diplomáciai kezdet
Magyar Péter első diplomáciai lépéseit nem lehet sikeresnek nevezni. Netanjahu meghívása mellett Robert Ficó szlovák miniszterelnökkel is összeütközésbe kerül, miközben az orosz-ukrán energiaháborúban is próbál egyensúlyozni.
A Netanjahu-meghívás azonban szimbolikus jelentőséggel bír: azt mutatja, hogy az új magyar kormány nem kíván radikális fordulatot az Izrael-politikában, de nem is képes – vagy nem akar – az Orbán-kormány szintű feltétlen támogatást nyújtani. Ez az ambivalencia azonban diplomáciai paradoxonhoz vezet: nem lehet egyszerre meghívni valakit és potenciálisan őrizetbe venni.
A kérdés nyitva marad: Netanjahu el fog-e fogadni a meghívást, tudva, hogy az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene? És ha elfogadja, mit fog tenni a magyar kormány? Ez a dilemmázis az első diplomáciai válsága az új magyar kormánynak, és azt mutatja, hogy az Orbán-kormány után a magyar külpolitika új egyensúlyra kell, hogy törekedjen az EU-s elvárások és az izraeli kapcsolatok között.