Nem könnyű szembenézni azzal, hogy valaki, akiben egykor sokan láttak kivételes tehetséget, az élet sodrásában elveszítheti a fonalat. Kalo Bone története azonban nem csupán egy bukástörténet — legalábbis nem az, aki hajlandó végignézni az Index által készített portréfilmet.
A hazai zenei élet perifériáján élő, de onnan visszatekintő ember arcán ott van mindaz, amit a siker és a mélypont együtt hagy maga után. Ez a fajta őszinteség ritka — és éppen ezért értékes.
A mi olvasóink számára ez a történet talán más réteget is megérint: azt a kérdést, hogy egy közösség — legyen az szomszédság, egyház, család vagy baráti kör — mennyit tehet azért, hogy valaki ne essen ki végleg a hálóból. A tehetség megőrzése, a második esély lehetővé tétele nem csupán egyéni ügy, hanem közösségi felelősség is.
A videót ajánljuk mindazoknak, akik hisznek abban, hogy az emberi méltóság a mélyponton sem vész el — és hogy a visszaút, ha nehéz is, lehetséges.