A reggel, ami megváltoztatott mindent

Péntek reggel, fél nyolc körül csendesen indult a nap a főváros egyik csendes utcájában. Aztán a csendet motorberregés és egyenruhás férfiak léptei törték meg. K. Endre, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettese – akit a közvélemény a kegyelmi botrány főszereplőjeként ismer – éppen otthonában tartózkodott, amikor a rendőrök megérkeztek. A férfit előállították, és gyanúsítottként hallgatják ki hamis tanúzásra felbujtás gyanúja miatt.

Az esetet Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője erősítette meg egy más témában tartott sajtótájékoztatón. „Jelen állás szerint az ügy jogi minősítése hamis tanúzásra felhívás bűntett miatt zajlik. Ennek az ügynek az összefüggésében van egy ügy, amely során a BRFK munkatársai K. Endrét elfogták, és jelenleg is eljárási cselekmények folynak a férfivel” – mondta a szóvivő.

A rejtett kamera leleplezése

A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) még 2024 márciusában rendelte el, miután az RTL Házon kívül című műsorának stábja rejtett kamerával rögzítette, ahogy K. Endre egy budapesti parkban találkozik az egyik bicskei áldozattal. A fiatalember – aki még kiskorúként került az otthonba, és akit Vásárhelyi János pedofil igazgató molesztált – éppen egy hajléktalanszállón élt az anyjával, amikor K. Endre felkereste. A cél: rávenni a fiút, hogy videón mondja el, K. Endre nyolc évvel korábban nem is akarta megváltoztatni a vallomását.

A találkozó nem volt előzmény nélküli: egy héttel korábban már találkoztak, szintén K. Endre kezdeményezésére. A rejtett kamerás felvételeket a műsor nyilvánosságra hozta, ami újabb lökést adott a nyomozásnak. Tényi István, aki a legnagyobb magyar feljelentőként ismert, hamis tanúzásra felhívás bűntett gyanúja miatt fordult a BRFK-hoz, de Ungár Péter (Tisza Párt) is feljelentést tett, Donáth Anna (Tisza Párt) pedig rendőri védelmet kért a fiúnak.

A kegyelmi botrány gyökerei: ki kérte a kegyelmet?

K. Endre története nem itt kezdődik. A férfit eredetileg kényszerítés bűntette miatt ítélték el: 2021 júliusában jogerősen 3 év 4 hónap letöltendő szabadságvesztésre, mert segédkezett Vásárhelyi János pedofil igazgató bűncselekményeinek eltussolásában. Az áldozatokat próbálta rávenni vallomásaik visszavonására, és hamis tanúskodásra.

Aztán jött a kegyelem. Novák Katalin volt köztársasági elnök 2023 áprilisában – állítólag Balog Zoltán református püspök és volt humánerőforrás-miniszter közbenjárására – elnöki kegyelmet adott K. Endrének. A döntés hatalmas botrányt robbantott ki: Novák Katalin és Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondásra kényszerült. Balog Zoltán pár nappal később szintén távozott zsinati elnöki posztjáról.

A kegyelmi döntés körülményeit azóta is vizsgálják. A közelmúltban a kormány és Sulyok Tamás köztársasági elnök is nyilvánosságra hozta a kegyelmi aktákat. Az iratokból kiderült: a kegyelem érdekében a szolgálati utakat is megkerülték. Novák Katalin volt kabinetfőnöke, Schanda Tamás lapunknak azt mondta, hogy Balog Zoltán volt az, aki „határozottan és nyomatékosan kérte”, hogy K. Endre kapjon kegyelmet. Magyar Péter miniszterelnök erre úgy reagált: „már csak az a kérdés, hogy ki vette erre rá Orbán házi lelkészét”.

A Tisza-kormány és a kegyelmi ügy

A kegyelmi botrány nemcsak Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett, hanem a politikai átrendeződéshez is. Magyar Péter, aki addig csak Varga Judit volt férjeként volt ismert, a botrány napján berobbant a közéletbe, és később a Tisza Párt vezetőjeként miniszterelnök lett. A Tisza-kormány azóta is aktívan nyomoz a kegyelmi ügyben: parlamenti vizsgálóbizottság alakult, és a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is ők szorgalmazták.

A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon ki mindenki volt még érintett a döntésben? A mostani előállítás újabb szálakat hozhat felszínre. A rendőrség közlése szerint a kihallgatás jelenleg is zajlik, és további nyomozati cselekmények várhatók. Az ügyben a BRFK folyamatosan egyeztet a főügyészséggel.

Mit mond K. Endre?

K. Endre korábban a 444.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: „a boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek”. Szerinte boszorkányüldözés történt, aminek áldozata „a köztársasági elnök is, akit mi nagyon szeretünk”. Most azonban nem a média, hanem a hatóságok előtt kell számot adnia tetteiről.

Következmények

Az előállítás nemcsak K. Endre sorsát érinti, hanem a kegyelmi botrány egészének megítélését is. Ha a nyomozás során kiderül, hogy K. Endre valóban megpróbálta befolyásolni az áldozatot, az újabb bizonyíték lehet arra, hogy a kegyelmi döntés súlyos hiba volt. Ugyanakkor a kérdés továbbra is fennáll: vajon a Tisza-kormány képes-e levonni a tanulságokat, és biztosítani, hogy ilyen eset többé ne fordulhasson elő? A válasz egyelőre a nyomozás végénél van.