Egy kedd reggeli bejelentés, ami évtizedes adósságot törleszthet
Kedd délelőtt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben bejelentette: a pénteken Brüsszelben megkötött megállapodás értelmében 42 új, korszerű, 120 méter hosszú motorvonatot vásárolnak a szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV-vonalakra. „Így le tudjuk cserélni a régi szerelvényeket” – írta.
A projekt teljes egészében európai uniós forrásból valósul meg, a 16,4 milliárd eurós (közel 6 ezer milliárd forintos) csomag részeként. A közbeszerzést még idén kiírják, az első szerelvények 2029-re érkezhetnek meg. Vitézy ígérete szerint a klimatizált, akadálymentesített járművek „óriási előrelépést hozhatnak a magyar HÉV-vonatok színvonalában”.
Tíz év mulasztás – és egy tollvonás
A miniszter bejegyzésében élesen bírálta az előző kormányt. „Mint ismert, az előző kormány több mint tíz éve, még Tarlós István főpolgármestersége alatt vette át a HÉV-ek üzemeltetését a fővárostól, részben arra hivatkozva, hogy a szükséges fejlesztésekre csak a kormánynak lesz forrása. Azóta eltelt egy évtized, és a HÉV-ek szintjén semmilyen fejlesztés nem történt: ugyanazok a régi járművek járnak, miközben tízezrek költöztek ki a járművek által kiszolgált elővárosi településekre” – idézte fel Vitézy.
Külön kitért Lázár János volt miniszter felelősségére is. „Lázár János miniszterként az előző ciklus elején egy tollvonással lefújta az új kocsik beszerzését, majd a most zárult kampányban is csak egy olyan új közbeszerzés kiírására volt képes, amelyre konkrétan nulla pályázat érkezett” – írta Vitézy. A miniszter szerint az előző kormány „tíz év alatt csak hagyta tovább lerohadni a HÉV-eket, egyre több embert terelve az autózás felé”.
Brüsszeli függőség – avagy mi a tét valójában?
A bejelentés mögött azonban ott a kérdés: mennyire függ a Tisza-kormány Brüsszeltől? Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek korábban azt mondta: „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.” A kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet beadni, a pénzt év végéig utalják – így csak utána derül ki, mekkora részt sikerült megmenteni.
A brüsszeli források felszabadítása ugyanis nem automatikus. Az Európai Bizottság szigorú feltételekhez kötötte a pénzt, és a Tisza-kormánynak augusztus végéig kell teljesítenie a mérföldköveket, különben örökre elvesznek a források. Ez a projekt is attól függ, hogy a kormány képes-e időben teljesíteni a brüsszeli elvárásokat.
Agglomerációs válság – és a HÉV mint megoldás
Vitatott, hogy a 45–60 éves szerelvények cseréje valóban 2029-re megvalósul-e, vagy a brüsszeli bürokrácia és a hazai kivitelezés késlekedése miatt ismét csúszik a projekt. Az agglomerációs települések lakói számára azonban a tét óriási: a minőségi közösségi közlekedés hiánya miatt egyre többen ülnek autóba, ami Budapest belvárosát is egyre elviselhetetlenebbé teszi.
Vitézy szerint „az agglomerációs települések népességnövekedéséből fakadó, és Budapest belső részeit egyre jobban terhelő megnövekedett autóforgalom egyetlen ellenszere a minőségi közösségi közlekedés. Annak pedig a HÉV-közlekedés színvonalának javítása az egyik legfontosabb eleme.”
Következtetés: vízió vagy improvizáció?
A bejelentés kapcsán sokan felteszik a kérdést: ez valóban egy átgondolt fejlesztési terv, vagy csupán egy improvizált lépés a brüsszeli pénzek megszerzésére? Ahogy a Mandiner címe is sugallja: „Ez nem vízió, hanem improvizáció!” – idézve a kritikus hangokat.
A következő években kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e valóban megvalósítani a HÉV-flotta cseréjét, vagy a brüsszeli függőség és a hazai kivitelezés kudarcai miatt ismét csak ígéretek maradnak. Az agglomerációban élő százezrek számára azonban a tét óriási: a régi, 45–60 éves szerelvények helyett új, korszerű vonatokra van szükségük, hogy ne az autózás legyen az egyetlen alternatíva.