Hét év siker után – egyetlen döntés mindent megváltoztatott
A Thália Színház igazgatója, Kálomista Gábor hétfőn közleményben tudatta: a londoni székhelyű ügynökség, amely a darab szerzői jogait birtokolja, felmondta a szerződést. Az ok: a Martin McDonagh által írt A nagy kézrablás című darabban egy fehér színész, Bán Bálint fekete arcfestéssel játszotta Toby, az afroamerikai karaktert. A darab 2016 óta futott a színházban, és a probléma korábban fel sem merült.
Radnai Márk: a művészeti szabadság védelmében
A darab rendezője, Radnai Márk (Tisza Párt alelnöke) a Telexnek nyilatkozott. Elmondta: „Az első bemutatónál ez fel sem merült mint probléma.” Hozzátette: „Meg kell hagyni a művészetnek azt a szabadságát, hogy egy más bőrszínű ember játsszon egy adott karaktert.” Radnai szerint Magyarországon nehéz színes bőrű színészeket találni, ezért választották ezt a megoldást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott.
Kálomista Gábor: nem térdelek le
Kálomista Gábor közleményében határozottan kiállt a színház mellett: „Arra a döntésre jutottam, hogy most nem adom fel, nem fogadom el, amit ránk akarnak kényszeríteni, és nem térdelek le előttük. Jogi úton megvívom ezt a harcot a színházat szerető és támogató szervezetek segítségével, a magyar színházi kultúra érdekében.” Az igazgató a kultúráért felelős miniszter és más kulturális szereplők támogatását kérte. Az ügynökség nemcsak ezt a darabot tiltotta le: A koponya című előadást április 30-án kellett levenni, az Alul semmi című darab szerződését pedig nem tudták meghosszabbítani.
Tágabb összefüggések
Az eset rávilágít arra, hogy a globális ideológiai nyomás hogyan éri el a magyar színházakat is. Kálomista Gábor kiállása példaértékű lehet: a magyar színházi kultúra védelme nemzeti érdek. Radnai Márk szavai – bár a művészeti szabadságot hangsúlyozzák – azt is mutatják, hogy a Tisza Párt alelnöke szerint is van határa a külső beavatkozásnak.
Mit jelent ez a magyar színházi életre?
A Thália Színház esete nem elszigetelt. Egyre több magyar színház szembesül azzal, hogy a nemzetközi jogtulajdonosok ideológiai feltételeket szabnak. Kálomista Gábor döntése – hogy jogi úton harcol – üzenetértékű: a magyar színházi kultúra nem adhatja fel a saját értékeit. A kérdés az, hogy a kulturális kormányzat és a szakma hogyan reagál. A Vonalban szerint ez a küzdelem nemcsak a Tháliáról szól, hanem a magyar kulturális szuverenitásról.