Hétfő reggel 9 óra: elstartolt a megújult magyarérettségi
Hétfő reggel 9 órakor 76 109 diák ült le a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgára az ország 1160 helyszínén. A 2025/2026-os tanév május-júniusi vizsgaidőszaka az új, 2024-ben bevezetett rendszer szerint zajlik, amely jelentős változásokat hozott a korábbi évekhez képest. Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen több mint 148 ezren érettségiznek a következő hetekben.
A magyarérettségi első része középszinten két feladatból állt: egy 40 pontos szövegértési feladatsorból és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból. Erre 90 percet kaptak a diákok, majd a második részben 40 pontért egy műértelmezést vagy egy általános, témakifejtő esszét kellett megírniuk maximum 150 perc alatt. A műértelmezés alapjául szolgáló szöveg lehet vers, prózai mű vagy részlet, valamint drámarészlet is – a magyar irodalom bármely korszakából, műfaji és tematikai megkötés nélkül.
Műveltségi teszt és nyelvtani kérdések – a tanárok aggódnak
A legnagyobb változás a rövid szövegírás és az összehasonlító elemzés eltűnése, helyette irodalmi-műveltségi teszt és nyelvtani kérdések jelentek meg. Az Indexnek nyilatkozó Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint nem szerencsés, hogy már az írásbelin is előjönnek a nyelvtani kérdések, és az sem, hogy a társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat kikerült. A szövegalkotás helyett a műveltségi teszttel sem ért egyet – úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.
A szóbeli vizsga is változik: az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül. Felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is – ez utóbbi név különösen örömteli lehet a konzervatív értékrendet vallóknak, hiszen Herczeg Ferenc a magyar irodalom egyik kiemelkedő, ám sokáig háttérbe szorított alakja.
Felkészülés és tippelés – a tanárok már nem mernek tippelni
Tavaly több magyar szerző ünnepelt jubileumot, mégsem szerepelt egyikük műve sem az érettségi kifejtős feladatai között. Az Indexnek nyilatkozó Mester Márk, a Jójegy társalapítója azt tanácsolja a diákoknak, hogy az esszéírás előtt érdemes jól megtanulni az elemzés szempontrendszerét, a különböző műfajok jellemzőit, és minden esetben érdemes vázlatot készíteni. Fontos továbbá, hogy oda kell figyelni a helyesírásra is – ellenkező esetben akár 8 pontot is veszíthetnek, míg a rendezetlen külalakért 2 pontot vonhatnak le.
A Tisza-kormány alatt zajló érettségi reformot sokan káosznak, mások szükséges megújulásnak tartják. A diákoknak és a szülőknek egyaránt drukkolniuk kell – a bizonytalanság és a változások közepette a legfontosabb a nyugodt felkészülés és a kitartás.
A Tisza-kormány oktatási reformja: ígéret vagy káosz?
A Tisza Párt választási győzelme után Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) az oktatási rendszer radikális átalakítását ígérte. A gimnáziumi igazgatókkal folytatott tárgyalásain versenyképes, modern oktatást helyezett kilátásba, ám a gyakorlatban az érettségi reform körüli bizonytalanság és a szakmai szervezetek kritikái azt mutatják, hogy a változások nem kellően előkészítettek. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a műveltségi teszt bevezetése Damoklész kardjaként leng a diákok és a tanárok feje felett, ami arra utal, hogy a reform nem a gyakorlati tudást, hanem a lexikális ismereteket helyezi előtérbe.
A Vonalban úgy látja, hogy a Tisza-kormány oktatási reformja – bár a szándék nemes – jelenleg inkább káoszt, mint megújulást hoz. A diákoknak és a szülőknek egyaránt drukkolniuk kell, hogy a bizonytalanság közepette is sikerrel vegyék az akadályokat. A magyar oktatás jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a reformok ne csak a politikai ígéretek szintjén maradjanak, hanem valóban a diákok érdekeit szolgálják.