A bejelentés – közjegyzői okirat a stúdióban
Hétfő délután a Kontroll stúdiójában szokatlan jelenet játszódott le. Balásy Gyula, a kormányzati kommunikációs megrendelésekből meggazdagodott vállalkozó egy közjegyzői okiratot vett elő, és bejelentette: felajánlja a magyar államnak a Lounge Design, a Lounge Event, a New Land Media Kft. és a Visual Europe Zrt. tulajdonrészét, valamint három magántőkealapban lévő befektetési jegyeit is. „Azt a cégcsoportot, amit 22 éve építek, és amely az állam rendezvényszervezési, médiakommunikációs feladatait végzi, minden vagyoni joggal felajánlom a magyar állam részére” – mondta a vállalkozó.
A lépés hátterében cégei bankszámláinak váratlan befagyasztása áll. Balásy szerint „mindenfajta előzetes jelzés, dokumentum, határozat nélkül, technikai hibára hivatkozva” zárolták a számlákat, ami veszélyezteti a cégcsoport működését és az ügyfelek kiszolgálását. „Olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket el kell látnunk az ügyfeleink részére” – tette hozzá.
A vállalkozó – 22 év alatt a csúcsra
Balásy Gyula 2004-ben alapította a Lounge Designt, amely kezdetben kkv-knak végzett kommunikációs feladatokat. A 2005-ös első nemzeti konzultáció hozta meg az áttörést: egy ismerősén keresztül bekerült a Fidesz kommunikációs csapatába, és a 2010-es választáson már közel húsz képviselő kampányát vitték. „Mindegyiknek egyedi arculata volt” – emlékezett vissza.
A cégcsoport igazi növekedése 2016 után indult be, amikor a kormányzati kommunikációs megrendelések egyre nagyobb része a Lounge-hoz került. 2018-tól gyakorlatilag versenytárs nélkül nyerték el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda tendereit. A Forbes 2025-ös listáján Balásy 78,7 milliárd forintos vagyonával a 37. helyen állt – ez azóta tovább nőhetett. A cégcsoport 2025-ben 70 milliárd forintot költött el a kormány kommunikációra.
A felajánlás – önkéntes lépés vagy kényszer?
Balásy az interjúban többször hangsúlyozta, hogy nem azért hozta meg ezt a döntést, mert bármit jogszerűtlenül csináltak volna. „Nem tudom, hogy mi alól kéne tisztáznom magam” – mondta. Állítása szerint minden szerződésük közbeszerzésen született, transzparens és átlátható, minden dokumentáció rendelkezésre áll.
A vállalkozó elérzékenyülve beszélt a döntés hátteréről: „25 éves voltam, amikor elindítottam az első céget, most közel dupla annyi vagyok, és nem szeretném azt látni, hogy ez így összeomlik.” Hozzátette: „én ebben az országban születtem, itt éltem, itt van a családom, úgy érzem semmi okom arra, hogy máshova menjek.”
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz választási győzelme esetén is meglépte volna-e a felajánlást, Balásy zavarodottan válaszolta: „Nem tudom.” Ez a mondat sokat elárul a helyzet kényszerű jellegéről – a kormányváltás után a NER vállalkozói számára egyre bizonytalanabbá vált a jövő.
A cégcsoport – 500 ember és 3000 alvállalkozó
A cégeknél közel 500 ember dolgozik, és évente mintegy 3000 alvállalkozóval működnek együtt. „Ez egy egész ökoszisztéma, a teljes hazai kommunikációs ipart lefedi” – mondta Balásy. A cégcsoport értékét 80 milliárd forintra becsülte, 100 milliárd forintnyi szerződésállománnyal, közel 30 milliárdnyi eredménytartalékkal és 15 milliárd forintos követelésállománnyal.
Balásy elmondta: a teljes 2025-ös év és a jelenlegi év minden eredménye eredménytartalékban van. A cégek mellett felajánlotta az államnak a három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. „Az elmúlt években keresett pénzének jelentős részét befektette, és ezeknek egy részét is felajánlja az államnak” – tette hozzá.
A politikai kontextus – a NER-építmény utolsó téglája?
Balásy bejelentése nem légüres térben történt. A Tisza Párt győzelme után a NER vállalkozói számára egyre bizonytalanabbá vált a jövő. A kormányváltás után a Magyar Péter vezette új kormány vagyonvisszaszerzési hivatalt ígért, amely a korábbi évek állami megrendeléseit vizsgálná felül.
Balásy cégei ellen az ügyészség 2024 április elején rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt, miután felmerült, hogy a piaci ár többszöröséért dolgoztak a kormánynak. A vállalkozó szerint egyetlen bejelentés történt arról, hogy a cégeik túláraznak, ezt vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda, de őt még nem hallgatták ki.
A felajánlás hátterében az is állhat, hogy a bankszámlák befagyasztása miatt a cégek működése ellehetetlenült. Balásy szerint „sok ügyfelünkkel folytatjuk a munkát”, de „nem merik velünk folytatni a munkát, sok ilyen volt”. A vállalkozó hozzátette: ha a felajánlást elfogadják, szívesen részt vesz a cégek államháztartásba illesztésében, és ha mindez lezárul, „maximum mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban”.
Következmények – mi vár a cégcsoportra?
Balásy bejelentése számos kérdést vet fel. Elfogadja-e az állam a felajánlást? Hogyan illeszthetők be a cégek az államháztartás keretei közé? Mi lesz az 500 dolgozó és a 3000 alvállalkozó sorsa?
A vállalkozó egy olyan anyagot is átad majd, amelyben kidolgozta, hogyan lehetne a leggyorsabban és legsimábban behelyezni a cégeit az államháztartás keretei közé. Ennek végrehajtásában szívesen részt vesz Balásy.
A történet azonban nemcsak egy vállalkozó személyes drámája, hanem a NER-építmény utolsó téglájának kihúzása is lehet. Balásy cégei 2018 óta gyakorlatilag a kormányzati kommunikáció egyedüli letéteményesei voltak – a felajánlás után ezek a feladatok az állam közvetlen irányítása alá kerülhetnek. A kérdés csak az: vajon a Tisza-kormány elfogadja-e ezt a kényszerű ajándékot, vagy inkább saját úton építi ki a kormányzati kommunikáció új rendszerét?