A Nobel-díjas író újabb elismerése
Krasznahorkai László, a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat A magyar nemzet biztonsága című regényéért és teljes életművéért. A díjat május 11-én adták át a Magyar Zene Házában, a zenei Artisjus-díjakkal együtt.
A fődíjas mellett négy kategóriában osztottak elismeréseket: Tóth László (költészet), Kornis Mihály (próza), Soltész Márton (tanulmány) és Kenyeres Zoltán (esszé, kritika) részesült díjban. Az irodalmi elismeréseket egy irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készítette elő, melynek tagjai idén Báger Gusztáv, Bakonyi István, Báthori Csaba, Filip-Kégl Ildikó, Keresztesi József, Radics Viktória és Szörényi László voltak.
Szörényi László irodalomtörténész a regény méltatásában kiemelte: „A Don Quijote egyik főszereplője itt öreg, nyomorék és szorgalmas lepkészként jelenik meg Dr. Papp András néven, Sancho Panzának maga az író, Krasznahorkai áll be, és a regény az ő megbarátkozásukról, illetve társulásuk lehetőségeiről szól.”
A Telex kritikusa szerint „A magyar nemzet biztonsága nem csupán egy új Krasznahorkai-kötet a sok közül, hanem egy olyan, a szerző kései életművében is kiemelkedő helyet elfoglaló munka, amely egyszerre idézi meg a régi nagy művek hagyományát és mutat túl rajtuk.”
Együttműködésre hívja a kormányt az Artisjus
A díjátadó azonban nem csupán az irodalmi élet kiválóságairól szólt. Dr. Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója megnyitó beszédében együttműködést ajánlott a Tisza-kormánynak. Kiemelte: a szervezet kész megosztani szakértelmét a szerzői jogok védelmében, különösen a mesterséges intelligencia térnyerésének kezelésében.
„A miniszterjelölt nem tűnt tanácstalannak” – mondta Szinger, utalva Tanács Zoltán (Tisza Párt) tudományért és technológiáért felelős miniszter bizottsági meghallgatására, amely épp a díjátadó napján zajlott. Az Artisjus elnöke, Németh Alajos is kitért az MI veszélyeire: szerinte a technológia „semmi másra nem képes, minthogy az alkotók szellemi termékeit szétszedi a maga kedve szerint”.
Az Artisjus már egy évvel ezelőtti díjátadóján is felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia térnyerésére és a szerzői munka elértéktelenedésére. Most a szervezet azt ajánlja: olyan arányos és méltányos megoldást kell találni, amelyben a hazai jogalkotás akár még a világon is úttörő lehet.
A szabadság individuális – figyelmeztetett Kenyeres Zoltán
Kenyeres Zoltán irodalomtörténész, aki Írók, költők, fogalmak – Esszék, tanulmányok című kötetéért kapott díjat, beszédében arra figyelmeztetett: „Évszázadok óta nagyszerű, európai színvonalú irodalmunk van és van egy nagyon rossz történelmünk. Én szívesen elcserélném a kettőt, hogy lenne egy ezer éves boldog történelmünk és emelett egy középszerű irodalmunk.”
Hozzátette: „Sokan azt hiszik, hogy a szabadság az kollektív, pedig nem, az ugyanúgy individuális, mint maga az élet.” Ez a mondat különösen aktuális egy olyan időszakban, amikor a Tisza-kormány a kultúra és a tudomány területén is új irányokat jelöl ki.
A kultúra és a kormány viszonya – mi várható?
Az Artisjus egyértelművé tette: nyitott az együttműködésre, de a kérdés az, hogy a Tisza-kormány mennyire veszi komolyan a szerzői jogok védelmét és a magyar kultúra hagyományos értékeinek megőrzését. A mesterséges intelligencia szabályozása kulcskérdés lesz a következő években – és az, hogy az alkotók érdekeit mennyire sikerül érvényesíteni a technológiai fejlődéssel szemben.
A díjátadón elhangzottak arra utalnak, hogy az Artisjus kész párbeszédet kezdeményezni, de a végső szó a kormányé. Vajon a Tisza Párt valóban a magyar kultúra és a szerzői jogok védelmezője lesz, vagy inkább a globalista trendeket követi? A következő hónapok döntései megmutatják.