A Buddha-ügy: egy elítélt informatikus felemelkedése
Az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok szerint a Buddha becenéven ismert M.T.-t, a Tisza Párt informatikusát 2014-ben jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték zsarolás és információs rendszer elleni bűncselekmény miatt. A vád szerint 2008-ban egy sértett IWIW-profilját törte fel, majd a megszerzett szexuális tartalmú fotókkal zsarolta meg az illetőt, 300 ezer forintot követelve a képek nyilvánosságra hozatalának elmaradásáért. A sértett kifizette az összeget. A bíróság első- és másodfokon is bűnösnek találta, és kártérítés megfizetésére is kötelezte.
A portál értesülései szerint M.T. most fontos pozíciót kaphat a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férhetne hozzá, sőt, akár a polgári titkosszolgálatok felügyelete is rá kerülhetne. A Tisza Párt és Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire az informatikus múltjával kapcsolatban. A lap forrásai szerint M.T. a pártnál paranoid légkört teremtett, több tucat önkéntest „fidesz-ügynök” vádjával távolított el, és az ő nevéhez fűződik a Tisza Párt Discord- és Tisza Világ applikációs adatszivárgása is.
Hogyan került a Tisza Párt közelébe?
A cikk szerint M.T. 2024 nyarán jelentkezett a Tisza Pártnál egy kibervédelmi javaslattal. A tervet egy, a pártnál régebb óta önkénteskedő informatikus kifogásolta, ami belső konfliktusokhoz vezetett. Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke ezt követően árulónak nevezte a kételyeket támasztó informatikust, aki felhagyott a pártnak folytatott munkával. M.T. ezt követően vette át az informatikai biztonság irányítását.
Az Átlátszó forrásai szerint M.T. 2019-ben titkosszolgálati vagy haditechnikai eszközök magyarországi forgalmazásának lehetőségeit is vizsgálta egy Nagy-Britanniában alapított cégén keresztül, ami miatt már évekkel ezelőtt a nemzetbiztonsági szervek látókörébe kerülhetett. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó források szerint az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt arra, hogy „Buddhát” és a Tisza Párt másik informatikusát, „Gundalfot” megfigyelje – a szexképes büntetőügytől kezdve a titkosszolgálati eszközök importján át a rejtett kamera beszerzéséig.
Paranoid légkör és kémvádak a Tisza Pártban
A lap forrásai szerint M.T. a pártnál paranoid légkört teremtett. Több tucat lojális önkéntest távolított el azzal az indokkal, hogy „fidesz-ügynökség” vádja merült fel velük szemben. Egyes informátorok szerint „erkölcstelenül bánt a nőkkel”, és az általa prezentált kémgyanúk alapján több tucat önkéntest és stábtagot is elküldtek a szervezettől. Az egyik ilyen áldozat az Átlátszó forrása is lett, akinek a tevékenysége 2024 végén vált gyanússá M.T. számára.
A Henry-ügy és a titkosszolgálati háttér
A cikk kitér a választási kampány idején nagy visszhangot kiváltott úgynevezett „Henry-ügyre” is. A Direkt36 tényfeltáró cikke azt sugallta, hogy az állami titkosszolgálat mondvacsinált indokkal indított politikai célú műveletet a Tisza Párt ellen, annak informatikai rendszerének bedöntésére. Az Átlátszó forrásai szerint azonban valószínűtlen, hogy a fiatal tiszás informatikust, „Gundalfot” megkörnyékező, „Henry” álnéven üzengető támadó mögött az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állománya állt volna. Az illegális, fekete politikai műveletekre – titkos megfigyelésekre, szenzitív adatok megszerzésére – ugyanis az Átlátszó értesülései szerint nem őket, hanem egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett privát különítményt használt a korábbi, fideszes hatalom.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozók szerint ugyanakkor az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt arra, hogy „Buddhát” és „Gundalfot” megfigyelje. Indok volt erre a szexképes büntetőügy, az, hogy „Buddha” korábban jogi tanácsot kért arra, miként lehetne titkosszolgálati eszközöket importálni, a rejtett kamera beszerzése, a „Gundalf” által utólag dezinformációnak mondott külföldi beszervezési kísérlet, valamint „Henry” kilétének és szerepének felderítése is. Az Átlátszó által megtudott információk összhangban vannak azzal, amit korábban a HVG is megírt: egy olyan speciális titkosszolgálati csoport dolgozhatott a Tisza Párt ügyén, amely „közvetlen kézi irányítás alatt működik valamelyik miniszter vagy államtitkár alatt”.
A Tisza Párt hallgatása és a kérdőjelek
Az Átlátszó kérdéseket küldött a Tisza Pártnak és Pósfai Gábor belügyminiszter-jelöltnek, választ azonban nem kaptak. M.T. alias „Buddhát” személyesen is szerették volna reagáltatni a cikkben szereplő ügyekre, de nem sikerült elérniük. A HVG is megkereste a Tisza Párt sajtóosztályát az állításokkal kapcsolatban, de válasz egyelőre nem érkezett.
A portál által megkérdezett nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági területen tevékenykedő forrás szerint nem biztos, hogy olyanra kellene rábízni fontos vizsgálatok lefolytatását, aki után esetleg jogosan és nem politikai motivációból vizsgálódott az állami titkosszolgálat. Emellett érintett vagy felelős lehet a tiszás adatszivárgásokban, esetleg terhelő információk vagy felvételek birtokában lehet Tiszás politikusokról, ezért nem tekinthető kívülállónak és elfogulatlannak a „Henry”-ügyben.
Következtetés: erkölcsi és biztonsági kockázatok
A Buddha-ügy rávilágít arra, hogy a Tisza Párt milyen emberekre bízná a magyar állam szenzitív intézményeit. Egy jogerősen szexképes zsarolásért elítélt informatikus, aki a pártján belül is paranoid légkört teremtett és adatszivárgásokért is felelős lehet, most a Belügyminisztériumban kaphatna kulcspozíciót. A Tisza Párt hallgatása az ügyben aggasztó: ha nincs mit rejtegetniük, miért nem válaszolnak az újságírói kérdésekre? A magyar választók joggal várják el, hogy a kormányzati pozíciókba kerülő emberek múltja átvilágítható legyen, és ne jelentsenek nemzetbiztonsági kockázatot.