Az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése — a harmadik tárgyalás

Kedden reggel kilenc órakor újra összeültek az Országházban a parlamentbe jutó négy párt képviselői. A tárgyalás célja az volt, hogy megállapodjon a pártok a május 9-i alakuló ülés szervezeti kérdéseiről — az alelnöki pozíciókról, a bizottsági rendszerről, és egyéb procedurális kérdésekről.

A Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton jogi igazgató és Császár Martin képviselte. A Fideszt Gulyás Gergely frakcióvezető és Balla György, a KDNP-t Rétvári Bence frakcióvezető és Latorcai János, a Mi Hazánk Mozgalmat pedig Toroczkai László frakcióvezető, Novák Előd és Apáti István képviselte.

Magyar Péter azonban nem vett részt személyesen az egyeztetésen — de a tárgyalás előtt egy fontos közleményt adott ki.

Magyar Péter vétója

A leendő miniszterelnök kedden reggel nyilvánosan jelezte: a Tisza-frakció nem fogja támogatni Szijjártó Péter alelnöki jelölését. Ez a lépés váratlanul érte a Fideszt. Szijjártó Péter, a leköszönő külügyminiszter, a Fidesz egyik legbefolyásosabb figurája volt az elmúlt 16 évben — és a párt természetesnek vette, hogy ő lesz az alelnök.

Magyar Péter döntésének indokaira vonatkozóan a források nem adnak explicit magyarázatot, de a politikai kontextus világos: a Tisza Párt az új parlamentben abszolút többséggel rendelkezik (141 mandátum a 199-ből), és ezt az erőt már az első napok során demonstrálni kívánja.

A Fidesz reagálása — Vitályos Eszter

Gulyás Gergely a tárgyalás szünetében bejelentette az új jelöltet. Vitályos Eszter, az eddigi kormányszóvivő lesz az alelnök-kandidátus. Gulyás szerint ő "mindenki számára elfogadható lesz" — ezzel próbálva lezárni a konfliktust és a Tisza támogatását megnyerni.

Vitályos Eszter a Fidesz számára egy kompromisszumos választás volt. Nem volt olyan prominens figura, mint Szijjártó, de kellően tapasztalt és a kormányzat arcaként ismert volt. A választás azt sugallta, hogy a Fidesz hajlandó engedni a Tisza nyomásának — legalábbis az alelnöki pozícióban.

Orbán kiállt Szijjártó mellett

Azonban Orbán Viktor nem hagyta szó nélkül a Tisza döntését. A Fidesz országos választmánya előtt kiállt Szijjártó mellett, szerinte a Tisza lépése "méltatlan" volt a Fidesz felé, és Szijjártó "a legnagyobb hazafi". Orbán ezzel jelzett: bár a párt pragmatikusan elfogadja az új jelöltet, a Fidesz nem tekinti jogosnak a Tisza vétóját.

Ez a kiállásmód több célt szolgálhatott: egyrészt Szijjártó lojalitásának megőrzése, másrészt a Fidesz szavazóbázisának jelzése, hogy a párt nem adja fel az elveit. Ugyanakkor azonban Orbán nem vetette fel a jelölt megváltoztatásának lehetőségét — a pragmatizmus végül győzött.

Az alelnöki pozíciók szétosztása

Az új Országgyűlésben három alelnöki hely jut az ellenzéknek — ez több, mint az előző ciklusban, amikor csak kettő volt. Az előző ciklusban a hat alelnökből négy fideszes volt, és csak kettő hely jutott az ellenzéknek. Most a Tisza három pozíciót ajánlott fel az ellenzéki pártoknak: a Fidesznek, a KDNP-nek és a Mi Hazánknak is 1-1 helyet.

A KDNP Latorcai Csabát jelöli alelnöknek — ő a Belügyminisztérium eddigi parlamenti államtitkára. A Mi Hazánk Mozgalom pedig Dúró Dórát jelöli, akinek jelölése már korábban nyilvános volt. Dúró Dóra az előző ciklusban is alelnök volt, így a Mi Hazánk kontinuitást kívánt biztosítani.

A bizottsági rendszer — 20 bizottság, 14 Tisza-vezette

Az egyeztetéseken a pártok megállapodtak a bizottsági struktúráról is. Az új Országgyűlésben 20 bizottság alakul fel — négy többet, mint az előző ciklusban. Ez összhangban van a Tisza-kormány várható szervezeti felépítésével: 16 minisztérium lesz, és az Országgyűlés bizottsági rendszere ehhez igazodik.

A húsz bizottságból 14-et a Tisza vezet, a maradék hat pozíció az ellenzékre jut. A Fidesz négy bizottságot kap, a KDNP és a Mi Hazánk pedig egyet-egyet.

A Tisza által javasolt új bizottságok között van a társadalmi részvételiséggel foglalkozó, illetve a digitalizációs és technológiai bizottság. Az Országgyűlési törvény szerint kötelező létrehozni a mentelmi bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságokat.

A nemzetbiztonsági bizottság — a Mi Hazánk feladata

A nemzetbiztonsági bizottság vezetését a Mi Hazánk kapta meg — ezt a pozíciót hagyományosan az ellenzék tölti be. A bizottság elnöke Apáti István lesz, a Mi Hazánk alelnöke. Ez egy fontos engedmény volt a Tisza részéről: a nemzetbiztonsági bizottság az egyik legérzékenyebb terület, és az ellenzék számára fontos volt, hogy erre a pozícióra sor kerüljön.

A Mi Hazánk emellett a művelődési bizottságban is alelnöki pozíciót kapott, amit Szabadi István tölt majd be.

A Szent Korona kérdése — szimbolikus vita

Az előkészítéseken egy másik, szimbolikus kérdés is felmerült: az eskütételhez átvigyék-e az Országház plenáris üléstermébe a Szent Koronát. Ez a kérdés a parlamentáris tradícióhoz és a nemzeti szimbólumok kezeléséhez kapcsolódott.

A köztársasági elnök által vezetett Szent Korona Testület azonban nem engedélyezte az átszállítást. Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este közösségi oldalán számolt be arról, hogy az a javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást. Azonban Sulyok nem zárta ki, hogy az eskütétel a Szent Korona jelenlétében történjen meg az eredeti őrzési helyén, az Országház kupolacsarnokában, a vonatkozó jogszabályok betartásával.

Ez a kérdés azt mutatja, hogy az alakuló ülés előkészítésén nemcsak szervezeti, hanem szimbolikus kérdések is szerepet játszanak — a nemzeti tradíciók és az intézményi protokoll értelmezésében.

Az alakuló ülés — május 9

A május 9-i alakuló ülésen az Országgyűlés megválasztja az elnökét (Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője), az alelnökeit (Vitályos Eszter, Latorcai Csaba, Dúró Dóra), és felállítja a bizottságokat. Az új Országgyűlésben négy frakció lesz: a 141 fős Tisza-frakció (Bujdosó Andrea vezetésével), a 44 fős Fidesz-frakció (Gulyás Gergely vezetésével), a 8 fős KDNP-frakció (Rétvári Bence vezetésével) és a 6 fős Mi Hazánk-frakció (Toroczkai László vezetésével).

Az alakuló ülés így egy összetett szervezeti kérdéssorozat megoldásával kezdődik — ahol a Tisza Párt többsége már az első napok során érvényesíteni kívánja a parlamentáris gyakorlatban való dominanciáját. A Fidesz számára azonban ez az első alkalom, hogy az ellenzéki szerepet kell betöltenie — és az alelnöki pozíció kérdésén már látható, hogy ez nem lesz fájdalommentes.