A március 5-i rajtaütés körülményei

A március 5-én történt rajtaütéskor a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Az ügyvédi iroda később sajtótájékoztatón közölte: a jegyzőkönyvvel szemben csak a TEK kommandósai voltak jelen a rajtaütéskor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csak később indított eljárást az ügyben.

A rajtaütés körülményei — különösen a TEK bevonása és az azt megelőző feljelentés tartalma — máig nem tisztázottak nyilvánosan. Az ügyészség egy feljelentés alapján cselekedett, de ennek a feljelentésnek a forrása és konkrét tartalma nem került nyilvánosságra.

A fogvatartás eljárásjogi problémái

A jogi képviselő közleménye szerint a fogvatartottak 29 órán keresztül bilincsben és csuklyában voltak. Egyikük még életmentő orvosi beavatkozás alatt állt a fogvatartás során. Az elfogás és fogvatartása időpontja — március 5., 13:00 és március 6., 18:15 között — eljárásjogi értelemben tisztázatlan maradt.

Dr. Horváth Lóránt közleménye hangsúlyozza: "a személyek elfogása, fogvatartása 2026.03.05. 13:00 óra és 03.06. 18:15 óra között eljárásjogi értelemben tisztázatlan, de az megállapítható, hogy személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt álltak, 29 órán keresztül bilincsben és csuklyában tartották őket, illetve egyikük életmentő orvosi beavatkozás alatt állt."

Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a fogvatartás alatt nem voltak tisztázottak az eljárásjogi garanciák — például az, hogy a fogvatartottaknak milyen jogai voltak, vagy hogy mely hatóság volt felelős a fogvatartásért.

A szállítmány és az osztrák-ukrán kapcsolat

Az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen Bank szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amelyet Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók. A szállítás jogcímét azonban a magyar kormány március 10-én kiadott rendeletben is "helyszínen nem volt tisztázhatónak" minősítette.

A szállítmány értéke — több mint 27 milliárd forint — jelentős, de nem szokatlan az olyan nemzetközi pénzszállítások között, amelyeket speciális biztonsági vállalatok végeznek. Az Oschadbank és a Raiffeisen Bank közös nyilatkozata azt sugallja, hogy a szállítás rutinszerű volt, és nem tartalmazott semmi gyanúsat.

A kormányzati kommunikáció és a vádak

A magyar kormány és propagandája néhány nappal a rajtaütés után azt kezdte el kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, illetve hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek. Ezekre a vádakra és sejtetésekre azonban máig nem mutatott be semmilyen bizonyítékot.

Ez a kommunikáció — amely a szállítmány jogcímét és a Tisza Párt finanszírozásához való kapcsolódást sugalmazta — politikai célokat szolgálhatott, de konkrét bizonyítékok nélkül maradt. Az ügyvédi iroda és az Oschadbank egyaránt cáfolták ezeket a sugalmazásokat.

A nyomozás megindítása és annak jelentősége

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2026. április 27-én elrendelte a nyomozást a jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények tárgyában tett feljelentések alapján. Ez a lépés azt jelzi, hogy az ügyészség szerint a fogvatartás eljárásjogi értelemben valóban problémás volt, és az ügyet alaposan fel kell deríteni.

A nyomozás megindítása fontos mérföldkő az ügy tisztázásában. Az ügyészség vizsgálata kiterjed a jogellenes fogvatartás bűntettére, valamint más bűncselekményekre is. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség nem csak a fogvatartás formális eljárásjogi kérdéseit, hanem az egész rajtaütés és annak körülményeit is meg akarja vizsgálni.

Reflexió: az eljárásjogi tisztázatlanságok és a nemzetközi kapcsolatok

Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi pénzszállítmányok kezelésében milyen eljárásjogi garanciák szükségesek. A fogvatartottak bilincsben és csuklyában tartása, valamint az eljárásjogi tisztázatlanságok — különösen az, hogy nem világos, mely hatóság volt felelős a fogvatartásért — komoly kérdéseket vetnek fel a magyar hatóságok nemzetközi együttműködésben való eljárásáról.

A Tisza-kormány számára ez az ügy azt mutatja, hogy az előző kormányzat nemzetközi pénzszállítmányokkal szembeni intézkedéseit alaposan fel kell vizsgálni, és az eljárásjogi garanciákat tisztázni kell. Az ügyészség nyomozása ezt a folyamatot indította el, és az eredmények majd megmutatják, hogy valóban jogellenes volt-e a fogvatartás, és ha igen, milyen következményei lesznek ennek.