Hétfő hajnalban újabb ukrán dróntámadás rázta meg a Krím félszigetet. A legsúlyosabb esetben egy Moszkva–Szimferopol útvonalon közlekedő személyvonat mozdonyát találta el egy pilóta nélküli repülőgép. Szergej Akszjonov, az oroszok által megszállt Krím vezetője a Max-csatornáján közölte: „Egy ellenséges drón által a Moszkva-Szimferopol személyvonat mozdonyára mért csapás következtében előzetes adatok szerint a mozdonyvezető megsebesült, a mozdonyvezető segédje meghalt, az utasok nem sérültek meg.”
A támadás nyomán a Krímben közlekedő összes személyvonatot evakuálták. Három szerelvény utasait autóbuszokkal szállították a régió központjába, Szimferopolba, további nyolc vonatot pedig megállítottak. Ugyanezen az éjszakán dróntámadás érte a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötővárost is, ahol egy „átrakodókomplexum” területén tűz ütött ki. Andrej Kravcsenko polgármester tájékoztatása szerint a Gelendzsik felé vezető közlekedési útvonalat ideiglenesen lezárták. Hétfőre virradóra felfüggesztették a járatok fogadását és indítását két moszkvai repülőtéren, valamint Jaroszlavlban, Kalugában, Nyizsnyij Novgorodban, Krasznodarban, Volgográdban és Szaratovban.
Hidak a célkeresztben
A Krímbe vezető közlekedési infrastruktúra is célponttá vált. Volodimir Szaldo, a Herszoni terület vezetője arról számolt be, hogy újabb ukrán éjszakai dróntámadás következtében ismét károk keletkeztek a Krím határának közelében, Csongar térségében található hídon. A támadás miatt ismét felfüggesztették a közlekedést az átkelőn. Szaldo elmondása szerint a mobil tűzcsoportok és a légvédelmi alakulatok több mint húsz pilóta nélküli eszközt semmisítettek meg még azelőtt, hogy azok elérték volna a hidat. Helyi beszámolók szerint a félsziget szárazföldi bejáratainál már egyetlen ép híd sem maradt. A létesítményt már vasárnap is támadás érte. Akkor nem sérült meg senki, és hétfőn ismét megindulhatott a forgalom, bár csak felváltva közlekedhettek a járművek, és kizárólag a 3,5 tonnánál nem nehezebb gépjárművek használhatták az átkelőt.
Üzemanyaghiány és jegyrendszer
Az ukrán csapások az ellátási útvonalakat is célba vették. A független orosz 7×7 portál szerint június 10-ig legalább 25 orosz régióban lépett fel üzemanyaghiány. Ha a megszállt ukrán területeket – a Krímet, Szevasztopolt, valamint a luhanszki, donyecki, herszoni és zaporizzsjai körzetek egyes részeit – is beleszámítjuk, ez a szám 31-re emelkedik. A krasznodari területen benzinkutak zártak be, az üzemanyag ára pedig körülbelül 50 százalékkal haladja meg a hivatalos árakat. A hiányt nagyrészt az ukrán támadásoknak tulajdonítják.
Szevasztopolban, az orosz Fekete-tengeri flotta központjában szintén üzemanyaghiány van. Az ukrán csapások az ellátási útvonalakat vették célba, az üzemanyagot szállító kamionok nem jutnak el a félszigetre. A helyi kormányzó, Mihail Razvozsajev szerdán este arra kérte a lakosokat, hogy ne álljanak sorba másnap a töltőállomásoknál, a meglévő üzemanyagjegyeket érvénytelenítik, és csütörtökön újakat bocsátanak ki. A Krímet Oroszország 2014-ben annektálta, és a múlt hónapban jegyrendszert vezettek be az üzemanyag-elosztásra a félszigeten tapasztalható hiány miatt.
Civil áldozatok és a háború kiszélesedése
A támadások nem csak a Krímet érintik. Az elmúlt héten 43 orosz civil vesztette életét ukrán katonai csapások miatt, 234 pedig megsebesült, köztük 18 kiskorú – nyilatkozta Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete. A sérülések túlnyomó többségét dróntámadások okozták. A luhanszki régióban lévő Liszicsanszkban vasárnap éjjel megsebesült egy 14 és egy 15 éves fiatal. A Belgorod megyei Dobroje községnél is dróntámadás történt, itt egy civil sérült meg, miközben a gépkocsiját érte csapás.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az éjszaka során a légvédelem 140 ukrán drónt semlegesített Oroszország különböző térségei, köztük a Krím fölött. A Bloomberg szerint 2026 januárja és májusa között 38-szor ért csapás orosz olajfinomítókat, ebből 16 csak idén májusban történt. Csütörtök hajnalban Szevasztopolt újabb ukrán dróntámadás érte és célkeresztbe került a megszállt Mariupol kikötője is. A támadássorozat illeszkedik az ukrán stratégiába, amelynek részeként a Krím orosz utánpótlását kívánják elvágni. Az ukrán erők a napokban a Herszont a Krímmel összekötő hidakat is támadták, és a frontvonaltól több mint 900 kilométerre lévő szamarai régióban szintén nagyszabású dróntámadás zajlott, amelynek hatására a Rosznyefty leállította a kujbisevi finomítóját.
A háború új szakasza
A Krím elleni fokozódó dróntámadások a háború új szakaszát jelzik. Az ukrán erők egyre nagyobb hatótávolságú és egyre pontosabb csapásokat mérnek az orosz hátországban lévő katonai és polgári infrastruktúrára. A polgári áldozatok száma növekszik, a közlekedési hálózat sérülékenysége pedig egyre nyilvánvalóbb. A Krím félsziget, amelyet Oroszország 2014-ben annektált, ma már nemcsak katonai, hanem logisztikai szempontból is sebezhető. Az ukrán stratégia célja egyértelmű: elvágni a Krímet az orosz utánpótlási útvonalaktól, és ezzel ellehetetleníteni az orosz erők ellátását a félszigeten.
A támadások azonban nemcsak katonai, hanem humanitárius következményekkel is járnak. A polgári lakosság egyre nehezebb körülmények között él, az üzemanyaghiány és a közlekedési nehézségek mindennapossá váltak. A Krímben bevezetett jegyrendszer az üzemanyag-elosztásra azt jelzi, hogy a helyzet súlyosbodik. A háború immár nemcsak a frontvonalon zajlik, hanem a hátországban is, ahol a polgári infrastruktúra és a civil lakosság egyre inkább a célpontok közé kerül. Ez a tendencia aggasztó, és a nemzetközi közösség figyelmét is fel kellene hogy hívja a konfliktus eszkalálódására.