A drónok új frontja: az energetikai infrastruktúra elleni háború
Robert Brovdi, az ukrán drónerők parancsnoka szombaton elismerte, hogy egységei támadást hajtottak végre a Leningrádi régióban lévő Viszockij kikötő ellen, ahol a Lukoil orosz olajcég egy terminálja található. Emellett az erők a Szamara régióban lévő Novokujbisevszk és Szizrany város finomítóira is lecsaptak, már sokadszor a háború során. Az Ukrajna határaitól több ezer kilométerre végrehajtott támadások az ukrán drónok fejlődő csapásmérő képességét mutatják, és új fejezetet nyitnak a modern hadviselésben.
Brovdi szarkazmussal megjegyezte: "Tegyük újra naggyá az orosz olajat", bírálva az Egyesült Államok döntését, hogy egy átmeneti mentesség meghosszabbításával továbbra is lehetővé teszi, hogy a világ egy-egy országa tengeri szállítású orosz kőolajat vásároljon. Az ukrán drónerők parancsnoka felidézte a balti-tengeri Primorszkban, Uszty-Lugában, valamint a fekete-tengeri Seszhariszban és Tuapszéban található orosz olajterminálokra mért közelmúltbeli csapásaikat is.
Az orosz olajbevételek csökkenése: a 40 százalékos veszteség
A Reuters szerint Oroszország a potenciális profit 40 százalékát bukta az ukrán támadások miatt. A világ száz legnagyobb olajtársasága, köztük az orosz Gazprom, márciusban 23 milliárd dollár profithoz jutott az iráni háború miatt, amely globális kőolajellátási válságot váltott ki. Ez az iráni olajexport-korlátozások feloldódásának köszönhető, amely az orosz energiaszektor számára rendkívüli lehetőséget teremtett.
However, Oroszország azt tapasztalta, hogy ennek a bevételnek a nagy része elpárolgott Ukrajna termináljait és szárazföldi infrastruktúráját célzó ukrán támadások miatt. Ez a stratégia Ukrajna részéről nem csupán katonai, hanem finanszírozási hadviselésnek is tekinthető – az orosz háborús gépezet pénzügyi forrásait támadja meg. Az energetikai infrastruktúra elleni támadások azt mutatják, hogy a modern konfliktusok már nem csupán a frontvonalon, hanem az ellenfél gazdasági alapjain dőlnek el.
Az április első felében az orosz kőolaj- és földgázipari létesítményekben keletkezett hatalmas károk arra késztették a Putyin-rezsimet, hogy megpróbálja elrettenteni az Európát a nagy hatótávolságú ukrán drónok gyártásának támogatásától.
Az orosz fenyegetés: európai célpontok a listán
Az orosz védelmi minisztérium szerdán megfenyegette az európai vezetőket, hogy lépéseik "belerángatják országaikat" a háborúba. A tárca egyúttal közzétette a közös fegyvergyártásban részt vevő európai cégek listáját, amelyen két cseh vállalat is szerepel. Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozta azoknak az európai vállalatoknak a neveit és pontos címeit, amelyek állításuk szerint segítik az Oroszországot támadó ukrán drónok gyártását.
A listán londoni, müncheni, prágai és rigai helyszínek is szerepelnek, emellett spanyol és olasz alkatrészgyártó üzemeket is megneveztek. Moszkva szerint az európai közvéleménynek joga van tudni, mik az európai biztonságot fenyegető veszélyek valódi forrásai – így keretezte az orosz védelmi minisztérium a lépést.
Dmittrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője az üzenethez hozzáfűzte, hogy az "az orosz hadsereg potenciális célpontjainak listáját" tartalmazza. Amikor Peszkovot arról kérdezték, hogy a címek közzététele egyet jelent-e azzal, hogy Oroszország fontolóra veszi ezen európai gyárak támadását, a szóvivő sokatmondóan nem cáfolta a felvetést.
A cseh külügyminisztérium azonnal tiltakozásul bekérette Oroszország prágai nagykövetét, magyarázatot követelve a cseh cégeket célkeresztbe állító kijelentések miatt. Más érintett államok azonban nem reagáltak nyilvánosan a fenyegetésre.
Az európai dilemma: támogatás vagy távolságtartás?
Mindez azt mutatja, hogy az európai országok egyre inkább közvetlen részesévé válnak az Oroszország elleni ukrajnai háborúnak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva megítélése szerint Európa gyakorlatilag Kijev stratégiai hátországává vált. Az orosz vezetés szerint az "ezeknek az országoknak a közvetlen részvétele a konfliktusban, az Ukrajnát körülvevő háborúban egyre növekszik".
Eközben az európai államok továbbra is támogatják Ukrajnát. Németország előző nap írt alá megállapodást arról, hogy 300 millió eurót fektet be Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességébe, továbbá ötezer közepes hatótávolságú támadó drón gyártásába, amelyeket az orosz utánpótlási vonalak ellen fognak bevetni. Norvégia hasonló szerződést írt alá drónok közös gyártásáról, illetve 560 millió eurót adott a frontvonalak drónokkal történő támogatására. Hollandia 248, Belgium pedig 85 millió eurót ígért az orosz hadsereg rámadásai ellen 2022. február 24. óta védekező Ukrajna támogatására.
A helyzet elmérgesedését mutatja Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkárának előző napi figyelmeztetése is. Sojgu nyíltan megüzente Finnországnak, Észtországnak, Lettországnak és Litvániának: Moszkva fenntartja az önvédelem jogát, amennyiben az ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadják Oroszországot. A balti államok tagadták, hogy Ukrajna a légterüket támadásokhoz használná.
Az amerikai támogatás bizonytalansága és a frontvonalak veszélye
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken nyíltan az Egyesült Államokhoz fordult, és a támogatás fenntartását kérte, miután J. D. Vance kijelentése újabb bizonytalanságot keltett. Az ukrán elnök szerint az amerikai fegyverszállítások bizonytalansága a frontvonalak összeomlásához vezethet. Zelenszkij szerint az amerikai támogatás nemcsak Ukrajna számára jelentős, hanem az Egyesült Államoknak is érdeke, mivel hozzájárul az európai kapcsolatok fenntartásához.
Az ukrán elnök szerint különösen fontos, hogy az Egyesült Államok ne állítsa le a hiánycikknek számító rendszerek szállítását. Hozzátette, hogy Ukrajna a fegyverbeszerzéseit jelenleg főként európai forrásokból finanszírozza, beleértve a holland támogatásokat is.
Eközben az orosz légicsapások már a NATO-tagállam Románia légterét is érintették, ami új biztonsági kérdéseket vet fel az Európai Unió és a NATO számára. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés főnöke szerint Oroszország új szárazföldi offenzívára készül Ukrajna délkeleti részén, és szeptemberig az egész Donyec-medencét el akarja foglalni. Moszkva havonta mintegy hatvan Iszkander rakétát gyárt, és növelte az indítóállások számát is, miközben Ukrajnának nincs elegendő korszerű légvédelmi rendszere – mint például az amerikai Patriot – ahhoz, hogy az egész országot megvédhesse.
A háború új dimenziói és az európai biztonság
A konfliktus egyre inkább kiterjed az Európa egészét érintő kérdésekre. Az energetikai infrastruktúra elleni támadások, az európai hadiipari cégek elleni fenyegetések, és az amerikai támogatás bizonytalansága egy olyan helyzetet teremtett, amelyben az európai államok saját biztonsági érdekeik és a nemzetközi jog közötti egyensúlyozást kell megtalálniuk.
A hagyományos hadviselés szabályai átalakulnak: a drónok, a kibertámadások, és az energetikai infrastruktúra elleni műveletek új típusú konfliktusokat hoznak létre, amelyekben az ellenfél gazdasági és infrastrukturális alapjai közvetlenül támadás alatt állnak. Ez a fejlemény azt jelzi, hogy a 21. századi konfliktusok már nem csupán katonai, hanem gazdasági, technológiai és geopolitikai dimenzióban is zajlanak.
Az európai államoknak fel kell készülniük arra, hogy a támogatás nyújtása Ukrajnának potenciális kockázatokkal jár, de a támogatás megtagadása még nagyobb veszélyeket rejthet magában. Ez a dilemma az elkövetkező hónapok és évek során az európai politika központi kérdésévé válhat.