Tiszavirág-életű ígéretek: iskolakezdési támogatás, alkotmányos válság és vádalku – a Tisza-kormány első hetei

<!-- VIDEO_EMBED -->

Iskolakezdési támogatás: a kampányígéretek fele sem valósult meg

A HírTV 22 órás híradójának keddi adásában kiderült: a Tisza-kormány az iskolakezdési támogatást a kampányban ígért 700 ezer helyett csak 400 ezer családnak, és nem egyszerre, hanem két részletben folyósítja. Magyar Péter miniszterelnök bejelentésében úgy fogalmazott: „Mintegy 400 ezer magyar gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kap.” Ez azonban jelentősen szűkebb kör, mint amit a kampányban ígért, amikor még 700 ezer szegény sorban élő családnak ígért 100 ezer forintot. A miniszterelnök akkor, a kampányban, a következőket mondta: „És bevezetjük 700 ezer szegény sorban élő családnak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, mindenki meg fogja kapni 2026. augusztusában.”

A támogatást azok a családok kapják meg, akik hátrányos helyzetben élnek, vagy speciális támogatásra jogosult gyermeket nevelnek. Ide tartoznak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok, az egyszülős családok, valamint a gyermekvédelmi intézményekben vagy nevelőszülőknél élő gyermekek.

Ráadásul a támogatásnak csak a fele érkezik meg készpénzben az iskolakezdés előtt. A fennmaradó 50 ezer forintot csak novemberben, utalvány formájában kapják meg az érintettek. Magyar Péter szerint erről külön jogszabályt kell alkotni, amely meghatározza, hogy pontosan milyen körben tudják majd a családok felhasználni az utalványt a gyermekek oktatásának segítésére.

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a Tisza-kormány a kamatstop eltörlésével eddig több pénzt adott át a családoktól a bankoknak, mint amennyit a családok kapnak ezzel az új intézkedéssel a kormánytól. Az intézkedés kivitelezése Magyar Péter követőinek sem tetszik: bejegyzése alatt számos hozzászóló azt nehezményezte, hogy a miniszterelnök a kampányban egyáltalán nem erről beszélt, de akadt olyan is, aki szerint sokkal több pénzügyi támogatást kellett volna kapniuk a rászoruló családoknak.

Alkotmányos válság: Sulyok Tamás elmozdítása és a Velencei Bizottság

A híradó másik fő témája a köztársasági elnök, Sulyok Tamás elmozdításának terve volt. Áder János volt államfő szerint „csak alaptörvény-ellenesen lehet elmozdítani pozíciójából Sulyok Tamást”. Szerinte, ami most történik, egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető. A volt köztársasági elnök alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének nevezte a helyzetet.

A Tisza-párt egyetlen mondattal távolítaná el Sulyok Tamást az alaptörvény módosításával. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szövege szerint az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása egyszerűen megszűnik. Áder János szerint a számonkérés, az elszámoltatás nem jelenthet leszámolást, mert az alaptörvény nem ad ehhez sem eszközt, sem módot.

A Human Rights Watch, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság is éles kritikát fogalmazott meg a Tisza-kabinet lépésével szemben. Az alkotmánymódosítás számos különböző pontját kifogásolják, többek között a túl rövid ideig tartó társadalmi egyeztetést és a részletes indoklás hiányát.

Mindeközben a Velencei Bizottság, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve megérkezett Budapestre. A bizottsághoz még májusban fordult Sulyok Tamás az alaptörvény-módosítások határaival kapcsolatban. A köztársasági elnök a Sándor-palotában tárgyalt Márta Kartabiával, a Velencei Bizottság elnökével és két bizottsági taggal. Sulyok Tamás a közösségi médiában azt írta, reményét fejezi ki, hogy a testület és a magyar kormány közötti egyeztetés is eredményesen járul hozzá a magyar alkotmányos rend európai normáknak is megfelelő szintű megőrzéséhez.

Magyar Péter és Ruf Bálint közösen tárgyalt a Velencei Bizottság elnökével, majd a miniszterelnök kiemelte, hogy a jövőben is szoros kapcsolatot fognak ápolni a szervezettel, és megfogadják annak javaslatait. „A Velencei Bizottság az egy tanácsadó szervezet, az nem egy bíróság, nem ítéletet mond, hanem az Európa Tanácsnak egy tanácsadó szervezete” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy szerinte hasznos egy tanácsadó szervezettel együttműködni. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány idején 27 darab véleményt fogalmazott meg a Velencei Bizottság, de ebből egyetlen egyet sem fogadott meg az Orbán-kormány.

Vádalku a polgármestereknek és a 11 éves Martin ügye

A híradóban szó esett Bihari Zoltán, a Tisza szerencsi országgyűlési képviselőjének botrányos kijelentéséről is, aki egy óvodai bálon vádalkut ajánlott a polgármestereknek. „Aki olyan, azt nagyon melegen ajánlom, hogy kössön vádalkut” – mondta Bihari, aki összesen 42 polgármestert félemlített meg. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint ez az önkény már a települések szintjére is leszivárgott. „A Tiszás országgyűlési képviselők, a Tisza-kormány, Magyar Péter fenyegeti a polgármestereket is. Ráadásul megalázzák őket, ráadásul egyöntetűen csalónak gondolják őket, bűnözőnek gondolják őket” – mondta a fideszes politikus.

Tovább gyűrűzik a 11 éves Martin ügye is. A HírTV riportere Radnai Márktól, a Tisza-párt alelnökétől kérdezte, hogy nem tartja-e aggályosnak, hogy Magyar Péterék a gyám jóváhagyása nélkül készítettek interjút a gyermekkel. Radnai Márk úgy tett, mintha nem tudná, miről van szó: „Nem tudom, hogy miről beszél. Elnézést.” A gyermek a felvételt követően pszichiátriára került. Hegedűs Barbara szerint Magyar Péterék érvelése sok sebből vérzik. „A gyám beadványából tudjuk, hogy ez a házaspár, akik állítólagosan megtalálták a kisfiút, ők az utána az ígért kapcsolattartást és a támogatást már nem valósították meg. Tehát ezt a gyermeket a felvételt követően valójában magára hagyták” – mondta.

Panyi Miklós, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a Martin nevű kisfiú ügye fogja megmutatni a Tisza valódi hazugságát. Azt ígérte, elkezdik bemutatni azokat az embereket, akik a Magyar Péter és Bódis Krisztina által megrendelt propagandainterjúra leszállították a 11 éves, súlyos mentális betegségekben szenvedő kisfiút.

Megfigyelés és hőség: a Tisza-kormány mindennapjai

A híradóban szó esett Pócs János fideszes politikus megfigyeléséről is. Magyar Péter a hőség napjaiban arra kérte a lakosságot, hogy csak a legszükségesebb célokra használják a vezetékes vizet. Ezt követően egy Tisza-párti aktivista készített egy fotót Pócs Jánosról, amint a kertjét locsolja. Pócs János szerint a fotó hónapokkal a hőség előtt készült, és a Tisza-párti aktivista folyamatosan megfigyelés alatt tartja a családját. „Ez a lesifotó pedig márciusban készült. Márciusban készítette az a tiszás csíkmiklósi maffiózó, aki folyamatosan megfigyelés alatt és fenyegetés alatt tartja a családom” – mondta Pócs János.

A híradóban szó esett még a hőségben elhunyt két postai kézbesítőről is. A Magyar Posta megerősítette a tragédiát, de azt közölték, hogy a részletekről a vizsgálatok lezárultáig nem nyilatkozhatnak. A posta kézbesítők számára hűtött ivóvizet, rugalmas munkakezdési lehetőséget, nyári munkaruhát és szükség szerint fényvédőkrémet biztosít. Emellett gyakoribb és hosszabb pihenő időket iktatnak be. A Blicknek egy kézbesítő arra panaszkodott, hogy a kiosztott folyadék a tűző napon villámgyorsan ihatatlanná válik. Magyar Péter bejelentette, hogy vizsgálatot rendeltek el az ügyben, de az első vizsgálatok szerint nincs közvetlen összefüggésben a hőséggel.

A Tisza-kormány első hetei tehát nem a megnyugvásról, hanem a kampányígéretek megszegéséről, az alkotmányos rend megbontásáról és a hatalommal való visszaélésről szólnak. A kérdés az, hogy a magyar társadalom meddig tűri el ezt a fajta kormányzást, és hogy a Velencei Bizottság véleménye lesz-e annyira erős, hogy megállítsa a Tisza-pártot az alkotmányos puccsban.