<!-- VIDEO_EMBED -->

„Rá kell kötni a vádalkura” – óvodabálból lett politikai színpad

Szerencsén, egy óvodabálon a gyerekek csoportszobájában ültek a szülők és a meghívottak, amikor Bihari Zoltán, a Tisza Párt frissen bemutatkozó országgyűlési képviselője a mikrofonhoz lépett. A felvétel tanúsága szerint a politikus arról beszélt, hogy az önkormányzatok vezetőinek „nagyon melegen ajánlja, hogy kössenek vádalkut”, ha jóban akarnak maradni a kormánypárttal.

A jelenet döbbenetet keltett. „Az óvodások voltak azok, akik a megfontoltságot és az érettséget hozták a terembe” – fogalmazott a műsor egyik résztvevője. Amikor újságírók keresték meg Biharit az ügyben, a politikus idegesen reagált, magánterületre hivatkozva csapta be az ajtót, és elzárkózott a válaszadás elől.

A műsorban megszólaló elemzők szerint a fenyegetőzés nem véletlen. Magyar Péter a hét elején a parlamentben pereffektív tagadta, hogy ilyen kijelentés elhangzott volna a Tisza részéről. A felvétel azonban most nyilvánosságra került. „Ez egy üzenet akart lenni – mondta az egyik elemző. – Csak nem túl jól sikerült.”

A helyszínválasztás sem véletlen. „Nincs olyan hely és nincsen olyan közeg, ahol a Tiszás szeretetország ne érné utol az embert” – hangzott el a műsorban. Az óvodabálon elhangzott fenyegetés így egyértelmű üzenet: a Tisza Párt mindenhol és mindenkit elér, aki nem hajlandó együttműködni.

Brüsszeli elégedettség – Manfred Weber nyílt beszéde

Miközben a Tisza Párt vidéki fenyegetéseiről szólnak a hírek, Brüsszelben Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke nyíltan elégedett. „Magyar Péter meghálálta a belé fektetett bizalmat” – mondta Weber, utalva arra, hogy a magyar miniszterelnök jóváhagyta a 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomagot és a gyorsított csatlakozási tárgyalásokat.

A műsor résztvevői szerint Weber szavai azt jelzik, hogy Magyar Péter nem szuverén döntést hozott, hanem a brüsszeli elvárásoknak tett eleget. „A bizalom meghálása a nép irányába kellene, hogy történjen, nem Manfred Weber felé” – hangzott el a műsorban.

A 90 milliárd eurós hitelcsomag és az ukrán csatlakozási tárgyalások gyorsított megnyitása – mindez a kampányban hirdetett „szeretetközösségi” retorika mögött egyértelmű brüsszeli elköteleződést mutat. A műsor szerint Magyar Péter pontról pontra ugyanazt a politikát követi, amit Donald Tusk Lengyelországban: a brüsszeli projekt sikeres, a magyar érdekek azonban háttérbe szorulnak.

Globalista kormányzat – a lengyel párhuzam

A műsorban felidézték a lengyel kormányváltást is. Donald Tusk esetében is hasonló folyamat játszódott le: a brüsszeli projekt sikeres volt, a lengyel kormány megkapta az uniós pénzeket, majd botrányos körülmények között használták fel azokat. A műsor szerint Magyar Péter esetében is ez történik: a kampányban patriótának és szuverenistának mutatkozó politikus valójában globalista, önfeladó kormányzatot alakított.

„Tele globalista emberekkel, globalista cégektől ide ejtőernyőztetett ügynökökkel” – fogalmaztak a műsorban, utalva a miniszterek és államtitkárok multinacionális hátterére. Kapitány István a Shellből, Orbán Anita a legnagyobb amerikai LNG cég lobbistájaként, a belügyminiszter a Decathlonból érkezett. A külügyminisztérium humán politikáért felelős államtitkára az IKEA-tól, Kármán András pénzügyminiszter pedig az Erste Banktól érkezett.

„Nem gondolja senki komolyan, hogy ezek az emberek majd nem globalista vagy nem multi-szemlélettel fognak gondolkodni, amikor kiválasztják a nagy követeket” – hangzott el a műsorban.

A szeretetország árnyoldala – gyűlölet és bosszú

A műsor végén szóba került Kovács Ákos betegsége is. A Telex cikke alatt megjelenő kommentek – amelyek az énekes betegségét kihasználva támadták őt – a műsor szerint azt mutatják, hogy a Tisza Párt által hirdetett „szeretetország” valójában a gyűlölet és a bosszú légkörét teremtette meg.

„Ekkora számban nem voltunk soha ilyen mélyen” – mondta az egyik résztvevő, utalva a politikai közbeszéd elmérgesedésére. A műsor szerint a Tisza-kormányzat által gerjesztett bosszúállás és gyűlölet könnyen visszájára fordulhat. „A tiszás vezetők, politikusok és fő bosszúállók helyében elgondolkodnék azon, hogy amit ők most csinálnak, az mit fog eredményezni akkor, amikor majd az ő időszakuk is véget ér” – hangzott el a műsorban.

Európai ügyészség – a szuverenitás vége?

A műsorban szóba került az európai ügyészséghez való csatlakozás is. Egy erdélyi értelmiségi szerint Magyarország „olyan szellemet szabadított ki a palackból”, ami Romániában már bizonyítottan politikai bosszú eszközévé vált. „Rámutatásos alapon, kizárólag politikai bosszúról használják” – mondta a forrás.

A műsor szerint a Tisza-kormány által felvállalt európai ügyészségi csatlakozás így nem a jogállamiságot erősíti, hanem a politikai leszámolások új eszközét teremti meg.

Következtetés – a kettős arcú kormányzás

A Vonalban elemzése szerint a Tisza-kormány első hónapjai egyértelművé tették: a kampányban hirdetett „szeretetország” és „nemzeti egység” mögött egy brüsszeli projekt, globalista kormányzás és vidéki fenyegetések állnak. Bihari Zoltán óvodabálon elhangzott szavai és Manfred Weber brüsszeli elégedettsége ugyanannak a kettős arcú politikának a két oldala.

A kérdés az, hogy a magyar választók mikor érzékelik ezt a kettősséget. „A lavina is egy kis hógolyóként indul” – hangzott el a műsorban. A Vonalban továbbra is figyelemmel kíséri a Tisza-kormány lépéseit, és emlékeztet: a szuverenitás nem „pici dolog”, amiről könnyű lemondani.