A találkozó, amely felforgatta a Tisza Pártot

Január 30-a volt, vagy talán február elseje – a hangfelvétel metaadatai és a beszélgetésben elhangzott „hetven nap a választásokig” kitétel között feszül egy kis bizonytalanság. A helyszín azonban biztos: Pécs vagy környéke, egy vendéglátóhely, ahol a Tisza Párt két aktivistája, Hanzel Henrik és Budai Balázs a Mi Hazánk baranyai politikusával, Varga Tamással találkozott. A hangfelvételt, amely a 444.hu birtokába került, vélhetően Varga rögzítette – a minőségből ítélve egy nála elhelyezett eszközzel.

A beszélgetés elején kiderül, hogy a találkozót Budai szervezte. Varga korábban már szóban és egy dokumentum formájában is átadott Hanzeléknek információkat, amelyek Tóth Péterre nézve „nem kellemesek”. Hanzel megerősíti: megkapta, feldolgozta ezeket. A találkozó célja ekkor válik világossá: „Henrik az az ember, aki meg tud szervezni Márkkal egy találkozót” – mondja Radnai Márkra utalva Vargának Budai.

„Kommunistákat kell eltakarítani”

Varga Tamás nem rejti véka alá a véleményét. „Annyi, hogy a Tóth Péter-féle kommunistákat nem szabad sehova beengedni” – jelenti ki. Hanzel egyetért: „Vagyunk így egy páran ezzel.” Varga azonban tovább megy: „Csak az a baj, hogy szerintem elaludtatok, és az a baj, hogy visszaengedtétek ezeket… Odakerültek újra ezek a Bajnai-féle mindenféle szarok.”

Hanzel ekkor óvatosan védekezik: „Azért ne ülj fel minden történetnek, mert azért itt is vannak éleslátású emberek, ha megengeded.” A beszélgetés során többször elhangzik, hogy a felek kockázatosnak tartják a találkozót. Hanzel maga is elismeri: „Azt gondolom, hogy ez egy nagyon veszélyes találkozó, ezért megpróbálok nagyon óvatosan fogalmazni.” Ennek ellenére bízik a „csibészbecsületben”.

Varga később megismétli álláspontját: „Megmondom mi a lényeg nekem. Ezeket a kommunistákat el kell takarítani a közéletből, ezek nem kerülhetnek vissza.” A beszélgetésben szóba kerül Ruff Bálint is, aki ma már a Miniszterelnökséget vezető miniszter – Varga őt is szidalmazza, mondván, nem akarja, hogy ezek az emberek visszakerüljenek Magyarország irányításába.

A dokumentum, amelyet nem adtak át

A beszélgetés egy pontján Varga megmutat egy dokumentumot Hanzeléknek, de nem adja oda. Hanzel furcsállja ezt, de megengedik, hogy lejegyzeteljék a látottakat. A bizalmatlanság kölcsönös: mindkét fél tisztában van azzal, hogy a találkozó komoly kockázatokkal jár. Ennek ellenére szóba kerül egy újabb találkozó is.

Radnai Márk: nem tudtam róla

A 444.hu megkeresésére Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke azt mondta: „Nem tudtam a találkozóról, mert odáig nem is jutott, hogy nekem ajánljon ilyent, és egyébként sem éltem volna vele.” Hanzel Henrik először tagadta a találkozót, majd a bizonyítékok ismertetése után közölte: „Nagyon szépen köszönöm a kérdését. Nem, nem tudok erről semmit, úgyhogy én ebben, ha megengedi, nem nyilatkoznék.”

Varga Tamás a Népszavának elismerte, hogy a találkozó létrejött, és azt Hanzelék kezdeményezték. Azt állította, hogy az információk Kisberk Szabolcstól, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatójától származnak.

A Tisza Párt belső harcai

Az ügy rávilágít a Tisza Párt mély belső feszültségeire. A párt, amely a „rendszerváltás” és az „új politika” jelszavaival nyerte meg a választásokat, most azzal szembesül, hogy saját vezetői között is hatalmi harcok dúlnak. A hangfelvétel azt sugallja, hogy a párt egyes tagjai készek voltak együttműködni még a Mi Hazánkkal is, hogy megszabaduljanak belső riválisaiktól.

Tóth Péter, a Tisza Párt volt kampányfőnöke, ma már a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Apja a XIII. kerületi MSZP-s polgármester – ez a háttér adhatott alapot a „kommunistázásra”. A hangfelvételen elhangzottak azonban azt mutatják, hogy a Tisza Párton belül is vannak, akik a 2010 előtti baloldali-liberális kormányzatok restaurációjától tartanak, és ezt a félelmet a belső leszámolásra használják fel.

Következmények

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése komoly kérdéseket vet fel a Tisza Párt belső működésével kapcsolatban. Vajon Radnai Márk valóban nem tudott a találkozóról? Hogyan lehetséges, hogy a párt alelnökének bizalmasa a Mi Hazánkkal egyeztet egy párttársa lejáratásáról? És miért van szükség ilyen eszközökre egy olyan pártban, amely a „tisztességes politikát” hirdeti?

A válaszok hiánya csak tovább mélyíti a bizalmatlanságot. A Tisza Párt, amely a Fidesz utáni új korszakot ígérte, úgy tűnik, magában hordozza a régi politikai kultúra minden hibáját: a belső hatalmi harcokat, a lejáratási kísérleteket és a kétes szövetségeket. A „csibészbecsület” talán nem elég egy ország kormányzásához.