A Parlament folyosóján történt
Szerda délután a Parlament folyosóján újságírók vették körül Tarr Zoltánt, a Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterét. A Partizán élő adásában feltett kérdésre válaszolva a politikus váratlan beismerést tett: elismerte, hogy a Tisza Párt eredetileg Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatóját szánta az oktatási miniszteri posztra. A bejelentés azért is figyelemre méltó, mert a Tisza Párt hivatalosan soha nem kommunikálta, hogy Rubovszky lett volna az első számú jelölt.
A hallgatás hetei
Április 16-án a Telex számolt be először arról, hogy Rubovszky Rita lehet az új kormány oktatási minisztere. A hír napokig keringett a nyilvánosságban, ám a Tisza részéről sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett. Magyar Péter, a párt elnöke és leendő miniszterelnök annyit finomított az információn, hogy több jelölt is van a posztra. Napokkal később aztán úgy jelentette be, hogy a tárca vezetését Lannert Juditra bízza, hogy Rubovszky nevét egy szóval sem említette – sem ő, sem más tiszás politikus. A hallgatás hetei alatt a szakmai szervezetek és 17 gimnázium igazgatója is jelezte: szeretnének beleszólni az oktatáspolitika jövőjének alakításába. Rubovszky jelölését ugyan sokan üdvözölték, ám heves reakciókat is kiváltott egyes közszereplők részéről.
A sógor-ügy és a „párton belüli megfontolások"
Tarr Zoltán a beismerést a Melléthei-Barna Márton visszalépésével kapcsolatos kérdések kapcsán tette. A már bejelentett igazságügyi miniszterjelöltet, Magyar Péter sógorát az utolsó pillanatban cserélte le a pártelnök, és helyette Görög Mártát jelölte a tárca élére. Tarr szerint a döntést „párton belüli megfontolások" motiválták, ami szerinte a kormány korrekciós képességeit igazolja, nem pedig káoszra utal. A kormányalakítás során ez már nem az első személyi változás, ami a folyamat átláthatóságát illetően kérdéseket vet fel. A Tisza Párt a választási kampányban a nyitottságot és a szakmaiságot hangsúlyozta, ám a miniszterjelöltek cserélgetése és a döntések mögötti indokok homályossága arra utal, hogy a valóságban a párton belüli erőviszonyok és személyes megfontolások játszhatják a főszerepet.
Az NKA-vizsgálat és a kulturális ígéretek
Tarr Zoltán a Parlamentben arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány „amint kormányra kerülünk, vizsgálatot indítunk az NKA-pénzek felhasználásáról, de sajnos más köztestületek korábbi tevékenységével kapcsolatban is hasonló munkára lesz szükség". A bejelentés összecseng a párt korábbi ígéreteivel, miszerint véget vetnek a politikai lojalitás korszakának a kultúrafinanszírozásban. Ugyanakkor a kormányalakítás körüli bizonytalanságok és a személyi változások arra engednek következtetni, hogy a Tisza Pártnak még saját sorain belül is rendeznie kell az erőviszonyokat, mielőtt komoly reformokba kezdhetne.
Következtetések
A Tisza-kormány formálódása során egyre több kérdés merül fel a döntéshozatal átláthatóságával és a párt belső működésével kapcsolatban. A miniszterjelöltek cserélgetése, a korábbi szándékok elhallgatása és a „párton belüli megfontolások" homályos indoklása arra utal, hogy a Tisza Párt még messze van attól a nyitottságtól és szakmaiságtól, amit a választási kampányban ígért. A konzervatív értékek és a hagyományos családi-nemzeti elkötelezettség jegyében az olvasóknak érdemes figyelemmel kísérniük, hogy a Tisza-kormány valóban képes lesz-e a meghirdetett irányvonal mentén kormányozni, vagy a belső hatalmi harcok és a személyes ambíciók felülírják a közjót.